Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 12. szám - Heltai Nándor: Tóth Lászlónak is köszönhető, hogy Kecskemét szívébe fogadta Kodály Zoltánt
A város számba vette értékeit A kecskeméti vezetők 1926-tól megkezdhették az értékálló, jó árfolyamú pengő kibocsátásával ismét ígéretessé, a város hitelkötelezettségei miatt szükségessé vált gyümölcs- export növelése feltételeinek megteremtését. Mindenekelőtt bizonyítani kellett, hogy nem számíthatnak Kecskemét népére politikai szélsőségek, annál inkább a nemzeti irányú, európai látókörű művészek, tudósok, művészeti irányzatok, mert csak így feledtethető a vörös terror és Orgovány. Tisztában voltak a széles hátterű - ahogyan ma mondják - városmarketing kiépítésének, a homokvilág értékei iránt a figyelmet felkeltő nagyszabású kezdeményezéseknek szükségességével. Számba vették a világ elé tárható értékeiket: a színtiszta magyar, szorgalmas, a homokot kertté szelídítő lakosságot, a barackot. 1926-ban ezért rendezték meg a Magyar Gyümölcs Napját - melyen Móricz Zsigmond egy életre megkedvelte az őt okosan tájékoztató és közvetve lelkes cikkre buzdító „cvikkeres, magas" újságírót, Tóth Lászlót. Számba vették a Vásárhelyi hazahívásával megerősített zeneiskolát, és megszervezték a zeneiskolai igazgatók második országos találkozóját, lehetővé tették nagyszerű művészek meghívását. Segítették Tóth Lászlót az országcsonkítás után honunkban első nagyszabású nemzetközi sportverseny, a világ legjobb sakkozóinak zömét idecsábító sakktoma megrendezésében. Ezért hívták meg a kormányzót tanyai iskolák, majd évek múltán a református tanítóképző épületének avatására. Mindehhez megtalálták a legalkalmasabb, legaktívabb embereket, akik közül többen szerepet vállaltak a Bartók, Kodály, illetve Németh László, Sárközi György és mások nevével jelzett, a kulturális szférán túlmutató reformok kecskeméti népszerűsítésében. Elsősorban az akkor már szervező- és kapcsolatteremtő készségét, értékfogékonyságát nyomdai vezetőként is bizonyító Tóth Lászlónak és Homoki József szerkesztőnek köszönhető, hogy a Kecskeméti Lapok országosan azóta is egyedülálló igényességgel segítette az új magyar zenei irányzat kecskeméti megismerését és megkedvelését, készítette föl olvasóit a Kodály-, Bartók-ősbemutatók élményeire. A Kecskeméti Lapok számára munkás ünnepet jelentett Kodály valamennyi hazalátogatása. Az újság a maga módján elősegítette a Bartók- és Kodály-ősbemutatók kedvező közönségfogadtatását. Kodály külföldi sikereinek nimbuszával is magyarázható, hogy 1928-tól számon tartották a Tanár úr fontosabb közszerepléseit, látványos ünnepléseit. Voltak a magyar vidéken olvasmányosabb, nagyobb példányszámú, tartalmasabb újságok, mint a Tóth Lászlóhoz leginkább köthető időszakban a Kecskeméti Lapok, de a nemzeti sorskérdésekre érzékenyebb, a legfontosabb helyi ügyeket hitelesebben megjelenítő, a világpolitikai fordulatokra érzékenyebb alig-alig. 1926. január 10-én, nem sokkal megjelenése után ismertették Molnár Antal Az új zene című könyvét. A szerző (Tóth László?) kiemelte: a könyv nem elszigetelt jelenségként ismerteti a zeneszerzői életműveket, hanem összefüggőségeket és különbözőségeket keresve. Bartókot Schönberggel, Sztravinszkijt, Kodályt, Hindemith-tel, Honeggerrel tár- gyalja. A Psalmus Hungaricus zeneszerzőjének kecskeméti kötődéseiről a csak helyi lapokat olvasók - a megalapítását tekintve legelső Kecskeméti Lapok 1928. január 10-i számából értesülhettek. „Kodály Zoltán, a magyar muzsika világszerte ismert reprezentánsa, akinek Kecskemét a szülővárosa. S ha ritkán is emlegetjük Kodályt, mint városunk szülöttét, Kodály annál büszkébb szü68
