Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 12. szám - Bónis Ferenc: Pillantás az alkotóműhelybe: hat Kodály-kórus

melyből a költő forradalmi tüzű gondolati variációi kibomlanak, hogy végül, epilógusként, újra megszólaljon a Páva-szöveg.

1935-ben és 1936-ban Seemayer Vilmos népdalkutató a Somogy megyei Surd községben megtalálta a Páva-dallamnak azt az ősi, ötfokú és kvintváltó formáját, melynek az ázsiai őshazából való származását bebizonyította a tudomány. Az ősi népdal, a modern vers, a pentatónia, a nemzethalálnak és újjászületésnek látomásos költészete felgyújtotta Kodály képzeletét. Férfikart írt, melyben nemcsak Ady gondolatait fordította le a zene nyelvére, de formai útmutatását is követte. A kórusmű elején eredeti egyszólamúságában idézte fel a népdalt, hogy utána gondolati és zenei változatokat írjon a dalra és Ady versére. Mozgalmas polifon változatok után a közös akarat homofón tömbjeivel érkezik hangulati tetőpontjára a mű, hogy aztán, elcsendesedő hangzatok kíséretében, megjelenjen a visszatérő alapgondolat.

A Fölszállott a páva férfikart a budapesti Gázművek kórusa mutatta be 1937 novemberében, András Béla (1904—1980) vezényletével. E műve kapcsán találkozott először a zeneszerző a modem cenzúrával: a rendőrség betiltotta a férfikar előadását a munkáskórusok hangversenyén. Kodály számos művében jelent meg addig is, azután is a magyar történelem szelleme. A betiltott Páva, külső sorsával is, legújabb kori történelmünk üzenetét hordozza.

44