Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 12. szám - Dobozi Eszter: Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról

A szemléletességet mindhárman nyelvünk legfőbb jellegzetességeként tárgyalják. Úgy szól és ír Kodály Zoltán is, ahogyan nyelvészeink, stíluskutatóink láttatják a magyar nyelv értékeit. Vagy amiként maga is megismerte a nép nyelvét. Nyelvében s e nyelvből sarjadó népköltészetben kirajzolódó sajátos észjárását. A népnyelv eredetiségét, jellemző fordulatainak elemi erejű hatását nemegyszer csodálja meg gyűjtőútjain. Kodály stílusa is bővelkedik a képszerűség és érzékletesség eszközeiben, már-már szinte tobzódik a metaforákban, hasonlatokban, egyéni módon alkalmazott jelzőkben, megszemélyesítésekben. Különös hatása van azoknak a szóképeknek Kodály prózájában, amelyekben a szaknyelvi kifejezés kapja a szokatlanságánál fogva már-már költői jelzőt, amelyekben a fogalmi oldal zenei szakszó, a képi pedig az élet, a tapasztalat teljes tágasságából választódik ki. Bartók zenéjéről nyilatkozik például ezzel az érzékletességgel: „...végtelenül sokrétű nyelvezetet alakított ki, a Burleszkek szúrós ritmikájától a legárnyaltabb legérzékenyebb dallamívekig."19 20 Ugyanitt „A pentaton rendszerben fogant népdal termékeny ellentété"-re figyel fel „a harmóniailag előre meghatározott dallamvilággal, a hervadt kromatikával szemben."21

Ha képeinek eredetét, a képalkotó eszközök forrásait számba vesszük, nem csupán a szerző nyelvi gazdagságán ámulhatunk, hanem világismeretének szerteágazó voltán is. Szép számmal akadnak olyan metaforák, hasonlatok, jelzők, amelyek a földművelésből, a biológiából, a technikából, a természettudományokból (így a vegytanból, a fizikából) veszik építőanyagukat, vagy a természet személyes megfigyelésén alapulnak. Sok esetben pedig az alkotó klasszikus műveltségére mutatnak rá - a bibliai vonatkozásokkal, a görög-latin mitológia alakjaira, történeteire való utalásaival.

Irodalmi műveltségéből merít, amikor Berzsenyi Dánielt, Petőfit, Aranyt, Ady Endrét idézi zenei tárgyú fejtegetéseiben, a világirodalomból pedig többször Goethét.

Kodály Zoltán „szuggesztív egyéniség volt" - jellemzi őt Eősze László22 tanári tevékenysége, a tanítványokra gyakorolt hatása alapján. Ahogyan ez a szuggesztivitás kitűnik zenei alkotásaiból, ugyanúgy áthatja nyelvi formában megfogalmazott munkáit is.

19 Kulcsár Endre: A magyar stílus. Kulcsár Gyula: A magyaros írásművészet főkérdései. In: A magyar stilisztika útja. Gondolat Kiadó, 1961. 89-109; 113-133.

20 Kodály Zoltán: Bartók Béla. In: im. II. 430. o.

21 In: im. 429. o.

22 Eősze László: Örökségünk Kodály. Osiris, 2000. 21. o.

39