Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 12. szám - Móser Zoltán: Mesében és fényben (Kodály Háry Jánosáról)
Gyermely (Komárom) Páty (Pest) Zsigárd (Pozsony) Garamszentgyörgy (Bars) Alsószécse (Bars) Mohi (Bars) Gímes (Nyitra) Nyitraegerszeg (Nyitra) Zsére (Nyitra) Alsóbalog (Gömör) Szalóc (Gömör) Szilice (Gömör) * Három csoport: három távoli vidék. Az első, mivel a bukovinai székelyekről tudjuk, hogy Csíkból valók (1764-ben, a madéfalvi veszedelem után menekültek át Moldvába), így a tőlük származó népdalok (összesen három) képviselik a székelységet. A második oszlop az Alföldet (Szabolcs és Bihar) és a Dunántúlt mutatja, a harmadik terület, ahol Kodály legelőször, és aztán még sokszor járt gyűjtőúton, a Felvidék: Nyitra környéke, Garam-mente és Gömör. Nagy valószínűséggel azért került ide oly kevés székely népdal (és ballada), mert azt a Székelyfonóba szánta Kodály, amelynek egy rövid változata már 1924-ben színre került a Blaha Lujza Színházban. * „Kezdődik a mese, mihelyst megszólal Háry" - mondta Kodály a már idézett vallomásában. Csakhogy Háry nem mese, és ezért nem kezdtünk annak elmondásához. Akkor mi? Nádasdy Kálmán tömör összefoglalója segít ebben: nem a meghatározásban, hanem az értékelésben s azt is mondhatnám, hogy a pontosabb elhelyezésben. „A Háry sokértelmű színpadi mű - írja -, valójában hármas rétegzettségű szimbólum épület: mert szó szerinti jelentésén - egy fantasztikus kalandsorozat elbeszélésén - kívül van egy történeti, azaz életrajzi és politikai jelentősége, s emögött egy harmadik titkos jelentése, amely már az emberi természetről szól." Másutt, ugyancsak a lényegre figyelve, összefoglaló jelleggel így határozza meg a Háry hármas jelentőségét: „[...] először is teljesítette a korparancsot. Vagyis - hic et nunc - csak itt, Magyarországon, és csak épp akkor, a maga elrendelt idejében születhetett. Másodszor, a Háryt erős gyökerű tőre, a magyar népzenébe ojtották. És bár a gyökér régi volt, de még nagyon is élő. Éppen ezért fejlődhetett a növény bátran és pompázatosán. Harmadszor pedig: a Hárynak fontos rendeltetése van!" Fontos mondandója, tesszük hozzá, fontos példázata, és ha így igaz, akkor nincsenek időhatárai: bárhol, bármikor elmondható, még ha nagyon is ide, a kor Magyarországához tapad. Ezért is voltunk kíváncsiak egy nem magyar szakember véleményére. Idézzük a világhírű angol zenetudós, Edward ]. Dent professzort, Kodály lelkes hívét, aki 1938-ban el is jött a mű szegedi bemutatójára. Felkészülten, a mű zongorakivonatával érkezett. Úgy is mondhatnánk, hogy a hóna alatt szorongatta a Háry esszenciáját. Ennek az ismeretében mondhatta az előadás rendezőjének, Nádasdy Kálmánnak a következőket: „Jól vigyázzanak; ez a daljáték: enigma, azaz rejtvény. A Háry nemcsak tréfa, szatíra, mese, hanem mélyebb értelem is. És ráadásul: mindez együtt, egyszerre. Gondolati polifónia: hallgatni könnyű, megérteni nehéz!" A Háryt hallgatni könnyű, megérteni nehéz? Ezt mindenki maga döntse el. 15
