Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 12. szám - Móser Zoltán: Mesében és fényben (Kodály Háry Jánosáról)
Fölidézhetnénk az említett verbunkost4 is, de inkább az időpontra gondoljunk és arra: lehetséges, elképzelhető, hogy Kodály fejében akkor már a Háry terve járhatott. Ugyanis a Háryval kapcsolatos első emlék, egy újsághír ebből az évből származik. A magyar sajtót 1924 februárjában bejárta az a hír, hogy Paulini Béla és Harsányi Zsolt népszínművet ír Garay János Obsitosából, Háry János címen a Nemzeti Színháznak. Azt már Breuer János kalauzából tudjuk, hogy a következő év márciusában a két szerző fölolvasta Kodálynak a Háry szövegkönyvét, amelyet a következő megosztásban dolgoztak ki: Paulini - akkor már jó nevű újságíró, kabarészerző - alakította ki a cselekmény koncepcióját, megtervezte az egyes jeleneteket. Harsányi Zsolt a dialógusok versbe szedéséért és a dalszövegek írásáért volt a felelős. Ez a feladat, mivel Kodály a nép- és műköltészetből vette a dalok anyagát, végül szükségtelenné vált. Időközben az is eldőlt, hogy a Háryt nem a Nemzeti Színház, hanem az Opera mutatja be, s erről a sajtó is hírt adott 1925. július 14-én, amit aztán a következő évben, 1926. október 16-án mutattak be Palló Imrével a főszerepben.5 Igaz, ez a kész mű akkor csak „ideiglenes" volt, mert a bemutató után még sokat - és többször - változott. A bemutatott darab szövegkönyvének, a zongorakivonatnak első oldalán rövid, egyszavas ajánlást találunk: „Örzsémnek". Örzse, azaz (Sándor) Emma, Kodály első felesége volt. „Ezzel az ajánlással lépett be Örzse az énekes színpad irigyelt hősei közé, mert Bánk Bán Melindaja, a Kékszakáll JuditJa és a Háry Örzséje muzsikából született, fénnyel koronázott női alakok, a legszebbek, amit magyar zeneköltő valaha is teremtett" - mondta a daljáték rendezője, Nádasdy Kálmán, maga is Kodály híve és tanítványa. * A darab meghatározása a szövegkönyv szerint: Daljáték négy felvonásban, elő- és utójátékkal. A teljes cím: Háry János kalandozása Nagyabonytól a Burg váráig. E címet azért hangsúlyozzuk most itt külön, mert sorra véve az általam tervezett alcímeket, valami hasonlót írtam fel magamnak én is: Hadikfalvától Nyitráig. Ez pedig nem Háry János, hanem Kodály Zoltán kalandját, kalandozásait jelenti, ami mögé én a sokszor fáradságos, de sokszor örömteli népdalgyűjtő utakat képzelem. De a fáradság jutalmát is. Ezért most hadd készítsek egy rövid leltárt, s ebben felsorolom a Háryban elhangzó dalok lelőhelyeit. Hadikfalva és Istensegíts (Bukovina) Nagyszalonta (Bihar) Nyírvaja (Szabolcs) Komárváros (Zala) Kemenessömjén (Vas) Bakonybél (Veszprém) Kötcse (Somogy) (Vikár Béla gyűjt.) Bolhás (Somogy) Balatonlelle (Somogy) Érd (Fejér) (Kodály Zoltánná gyűjt.) Felsőiregh (Tolna) (Bartók Béla gyűjt.) 4 Kottája megtalálható: Káldy Gyula: Régi Magyar Hazai Dalok és Verbunkosok 1716-1809.1894. XXII. sz. Incurrectio korából - öreg Boka András. A cím (Száz ember verbunk) azt jelenti, hogy első eljátszáskor, azaz az első napon száz ember csapott fel katonának. 5 „Én a Háry Jánost sohasem éreztem - sohasem játszottam - hazugnak, hanem nagy tettekre hivatott, igaz embernek" - vallotta egy interjúban Palló Imre. 14
