Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 10. szám - Pienták Attila: Három verseskönyv (Egy rock & roll születése)
„Terebes megérkezése és helyet foglalása részeire bontva így történt: belépett a kávéházba, szétnézett, a terepet első tekintetre kiválóan alkalmasnak találta..." (BN). A kávéházi univerzum az állandó változás, kifelé és befelé irányuló mozgás állapotában lévő határzónákat, „filter-terek"-et is létrehozza (ilyen hely a Newyork karzata a prostituáltakkal). Az ezeken való átjutás nem határsértés, a hely jellegét kialakító szertartások itt olyan átmeneti rítusokként működnek, amelyek a bizonytalanná váló identitáséi „küszöbember"-eket gyors továbbhaladásra késztetik.35 36 A Szűrve, habbal szövegében a kávéház mint individuálisként működő tér rendelkezik a modem civilizációs terek sajátosságaival, a társadalmi szférába való belépés alapjává válik.37 A város a két regényben olyan labirintus, amelyben az épületek a Walter Benjamin által „latens mitológia"-ként meghatározott formában működnek,38 jelentésük az árjelző cédulák által válik „olvashatóvá". A helyek és a fogyasztás összekapcsolódása a Szűrve, habbal szövegében megkönnyíti a tájékozódást: „Miért van, hogy a Kerepesi út sarkán ugyanaz a celluloidfésű két krajcárral olcsóbb, mint tíz házzal lejjebb, befordulva a Deák tér felé?" A Budapest nagykávéházban szintén a látással, érzékeléssel összefüggésben megjelenő fogalomról van szó: „nem fogta fel szeme az Oktogonon a Mályva szappan villamos reklámjának tündöklését..." A tájékozódást segítő tényező az újságolvasás, amely a Spitz házaspár számára a szocializáció legtökéletesebb mintája. Leó egy „pikáns" francia vicclap egyik nőalakját feleségéhez hasonlítja, felesége, Tincsi „nevelésében" a fejlődésregények olvasmányait az újságok helyettesítik: „...akinek nevelő iskolája a kávéház volt, szellemi tápláléka a »Magyar Figáró« és a külföldi illusztrált lapok képszériái!" A Budapest nagykávéház újsághírei és reklámszövegei állandósítják a helyben maradó megfigyelő pozícióját,39 az olvasó megtanulja az adott térben érzékelni létezését. Az újsághírek a köztük és a szövegek narratívája között létrejövő kauzális viszony révén a tér jellegének kialakításában is szerepet játszhatnak: „A lapok, hiszen azért is csöndes, nyugalmas a nap, semmi különösen érdekeset nem írnak." (BN). A nagyvárosi irodalomnak gyakran tárgya a szexuális objektumként megjelenő nő, jelenléte az utca emberek és áru közötti „dialektikus átcsapás"-át támasztja alá: „egy kicsit tanulmányozta az utcai prostitúciót, de ha nem is tudományosan, mindenesetre érdek nélkül..." (BN). A látvány ingerhatásai között a szexus kiemelt helyzetben van, a test „kulturális szövegeként reprezentálódik:40 „...az arcok nem mondanak semmit. Ki kellene fordítani a férfiak zsebét, a nők retiküljét..." (BN). 35 A társadalmi reprezentáció hasonló, területi elkülönülési formát mutató szerkezete van jelen a Szerelmes földrajzban: „A legtöbb kerület piramis formájú, befelé, a belváros felé haladtában egyre keskenyedik, mintha már formájával is jelezni akarná a társadalmi fölemelkedés egyre szűkülő lehetőségeit." A cél mindig ugyanaz: „...törtetés a város belseje felé...". Szabó 1999, 18. 36 Van Gennep és Turner liminalitás-elmélete. Az elkülönülés, liminalitás, egyesülés szakaszai során az egyén leválik a társadalmi struktúra rögzített pontjáról, számára ismeretlen kulturális területen halad át, majd az átmenet beteljesedése után egy új, világosan meghatározott helyzetbe kerül. Victor Turner: A rituális folyamat. Struktúra és antistruktúra. A Rochesteri Egyetemen (Rochester, New York) 1966-ban tartott Lewis Henry Morgan-előadások. Budapest 2002,107. 37 Miletovic 1992,129. 38 Walter Benjamin: Passzázsok. In: „A szirének hallgatása". Válogatott írások. Budapest 2001, 201-249., 202. 39 Az újsághírek és reklámfeliratok segítségével strukturáló regénytechnikát használja a már hivatkozott Manhattan transfer mellett Döblin Berlin, Alexanderplatz című szövege is. 40 Csabai Márta-Erős Ferenc: Testhatárok és énhatárok. Az identitás változó keretei. Budapest 2000, 39. 107
