Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 10. szám - Kovács Krisztina: A tér alakzatai (Hunyady Sándor: Szűrve, habbal – Nagy Lajos: Budapest nagykávéház)
Kovács Krisztina A tér alakzatai Hunyady Sándor: Szűrve, habbal - Nagy Lajos: Budapest nagykávéház Két kávéházi regényben - Nagy Lajos 1936-os és Hunyady Sándor kötetben csak 1993- ban megjelent szövegében - a helyszín az egész világot reprezentáló térként tételeződik. A szövegek makrovilágát képező nagyvárosi tér az észlelés olyan különleges formáját teremti meg, amelynek alapját a felfokozott idegi érzékenység képezi.1 A várost a külső és belső benyomások gyors és szakadatlan változása, a váltakozó képek egymásra torlódása jellemzi. Mindez az idegélet fokozódását eredményezi, amely a városi embertípus kialakulásának pszichológiai alapja1 2. Az utca a városnak olyan nyilvános „tartozéka"-ként jelenik meg, ahol a különböző kulturális hátterekhez, hagyományokhoz tartozó csoportok társadalmi ottlétük és különbözőségük3 kinyilvánítása céljából összetalálkoznak. Az ebben a közegben játszódó szövegek helyszínei a teatralitás tereiként működnek.4 A városi regények narrátorai a Walter Benjamin által kószálóként definiált megfigyelők.5 Ok a legtöbb esetben forgatókönyvírói és rendezői szerepet vesznek fel6. Nézőpontjuk külső és belső egyszerre, a tömeghez, az utca szereplőihez való viszonyukat a cinkosság és az elkülönülés játéka jellemzi.7 A nagyvárosi témákat feldolgozó szépirodalmi szövegek kiemelt helyszínei a bérházak, kávéházak, olyan közegek, amelyek az önmagukba zártság és a nyitottság feltételét együtt valósítják meg. Ezek a különleges terek a városi élet bonyolultságának és teljességének metaforái. A magyar irodalmi modernségben a kávéházak művelődéstörténeti, városszociológiai okokból kiemelt helyen szerepelnek. 1 Peter Jelavich: A berlini kabaré mint a metropolisz létmontázsa. Budapesti Negyed 6-7. (1994-95) 72-102, 80. 2 Georg Simmel: A nagyváros és a szellemi élet. In: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Budapest 2001, 223-233., 223. 3 Niedermüller Péter: A város és a városi kultúra: Antropológiai megközelítés. In: „Jelbeszéd az életünk". A szimbolizáció története és kutatásának módszerei. I. Szerk.: Kapitány A.-Kapitány G. Budapest 1995, 555-565., 560. 4 Fogarasi György: Metropolisz/nekropolisz: Baudelaire Párizsa, Benjamin passzázsai. In: Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban. Szerk.: N. Kovács T.-Bőhm G.-Mester T. Budapest 2005, 307-311., 310. 5 Walter Benjamin: A kószáló. In: „Angelus Novus". Értekezések, kísérletek, bírálatok. Budapest 1980, 850-888, 850. 6 Zygmunt Bauman: A zarándok és leszármazottai: sétálók, csavargók és turisták. In: Az idegen. Variációk Simmeltől Derridáig. Szerk.: Biczó G. Debrecen 2004, 192-206., 201. 7 Fogarasi 2005, 309. 103
