Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 10. szám - Lengyel András: „…a vulkánló Európa hátán” (Németh Andor, a berlini tudósító)

Az elemzéshez néhány cikkcsoport jól elkülöníthető. Németh előbb, jól érzékelhetően, Berlinnel ismerkedett, a város mentális viszonyait s kulturális légkörét mérte föl. Ilyen írása a még 1922 végén írott A fekete Berlin (BMU, 1922, 277. sz.), a szintén decemberi Oroszok Berlinben (BMU, 1922, 291. sz.) és a Házak és szobrok Berlinben (BMU, 1922, 294.sz.), az 1923. januári Katakomba-művészek (BMU, 1923, 20. sz.), a februári Berlini kis-képek (BMU, 123, 38.SZ.), a Bürger Schippel című színikritikája (BMU, 1923, 46. sz.), a márciusi Berlini bál (BMU, 1923, 54. sz.) és A berlini Petőfi-ünnepély. (BMU, 1923, 55. sz.) Egy másik csoport a Berlinen kívüli s - az ország tagoltságából következően - a berlinitől lényegesen külön­böző német világot mutatja föl. Ilyen az 1923. március 25-éről keltezett dortmundi cikk, A vörös föld (BMU, 1923, 78. sz.), amely a Ruhr-vidéki helyzetre reflektál, a májusi Fehér Bajorország (BMU, 1923, 118. sz.) és A reakció arcképei. (BMU, 1923, 120. sz.) Egy harmadik csoport újra berlini cikkekből áll, de ezek már a Ruhr-vidék és Bajorország viszonyainak ismeretében, mélyebb és keserűbb tapasztalatok birtokában születtek; ilyen az 1923 máju­si Az elnémult író (BMU, 1923, 109. sz.), a júniusi Ernst Barlach (BMU, 1923, 133. sz.) és A kétségbeesett Berlin. (BMU, 1923,136. sz.) Egy negyedik csoportot pedig a Németországon kívüli, északi tapasztalatokról tudósító cikkek alkotják. Ilyen pl. a Stockholm (BMU, 1923, 179. sz.) és A skandináv zsidók kongresszusán. (Dioegenes, 1923, 8. sz.) Valamennyi említett írására jellemző, hogy ezek - a szerzői alkat jellegzetes megnyil­vánulásai - nem analitikus, elemző cikkek, erényük inkább az egységben látás és láttatás, a légkör, s jellegzetes mozzanatok rendkívül érzékeny, finoman különböztető érzékelése: mondhatnánk, a tökéletesen vevő „antenna" jelenléte. írásai így nem gazdasági vagy hata­lomtechnikai („politilogiai") analízisek, a gazdaság és a politika csak mint az embereket s az emberi viszonyokat alakító, az emberi relációkban is megjelenő meghatározottságok érdeklik, igazában az foglalkoztatja, ami az emberi megnyilatkozásokban, mint emberek közötti reakció megmutatkozik. S éppen ez az egyoldalúságnak látszó nézőpont teszi képessé arra, hogy a háború utáni német viszonyokról olyan mély látleletet adjon, amely­ből - ha figyelmesen olvassuk cikkeit - már extrapolálható mindaz, ami utóbb, Hitler és a náci párt hatalomra jutásával csakugyan bekövetkezett. Érzékelhetővé teszi, sőt nem egy vonatkozásban kitűnően megvilágítja azt a „Kígyótojást", amelyről - sok évtizeddel később, post festa - a nevezetes Bergman-film (1977) a filmművészet eszközeivel szólt. 3 A sajátos német viszonyok érzékelése már az első, A fekete Berlin című cikkében fölbuk­kan. Ezt ugyan még úgy írja, mintha csak turista lenne: „A legáltalánosabb képet először. Azt, amit mindenki lát, aki idegen valutával (osztrák koronával) néhány napot itt tölt." Magából a cikkből azonban kiderül, ezt-azt már az addig Berlinben eltöltött rövid idő ellenére is meglátott. A fölsorolást, bár viszonylag terjedelmes, az első benyomások doku­mentumaként érdemes idézni is: „Utcákon mentem végig, amelyeknek a kövezetét lépten- nyomon szedik fel, torlasz-torlaszra halmozódik és bármerre lépsz, rohanó emberekbe ütközöl, ha ugyan nem kerülsz egy autó vagy egy vágtatva közelgő fiáker apró lovainak patái alá. Jártam az apró pálinkaboltok között, ahol nyomorékarcú asszonytramplik vár­ják az idegent, mint a gésák Japánban, de inkább hivatalnoknők; álltam egy sötét színház előtt, amelynek színészei sztrájkolnak s hallgattam a küszöböt elálló sztrájkőrök szólamait. Láttam Hauptmann gyalázatos fantom-fümjét az Ufa-palotában, mely olyan mint a pesti Népopera, csak a Pór Berci freskóját hiányoltam a vászon felett; voltam tiltott mulatóhe­lyen, hogy beleszagoljak a kokain-őrületbe; mely barlang kiküldött neppere először csak játékot ígért, majd kitűnő italokat helyezett kilátásba s mikor ez sem csábított, meztelen 64

Next

/
Thumbnails
Contents