Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 9. szám - Konczer Kinga: A történetíró (Patrik Ouredník: Europeana; A megfelelő pillanat, 1855)
Urbanik Tímea Növénytár nyílás és virágzás Magyar irodalmi herbárium „a növényi lét nyílt, olyan, mint a híd vagy a kapu, nyitva kifelé és befelé, felfelé és lefelé." Hamvas Béla Gyűjtemények és tárak sokadvirágzásában üdítő a Magyar irodalmi herbárium termését olvasgatni. Gyűjtemény helyett inkább válogatás e könyv a magyar irodalom legkorábbi írásaitól egészen máig. Miért magyar? Talán épp a szűkítés végett, mely így is elég tágnak bizonyul, de ha anyaga eléri, hogy a hiányok egy része is olvashatóvá válik általa, akkor nagyon sokat tett. Az irodalom valóban a maga többneműségében értendő, hisz nem csupán egy lírai herbáriumról van szó, hanem prózai, drámai, sőt esszérészletek is helyet kapnak benne. Igen, részletek. Próza, dráma és esszé esetében ezek a kimetszések természetesebbek, viszont e herbárium a lírai darabokat is megmetszi helyenként. Célja lehet ezzel elolvastatni a teljes művet (majd a szerző összes művét, szerencsére működik még így olvasó), vagy ha jól ismert költeményekről van szó, elindíthat az olvasóban egy lavinát, melyben hol kántálva, hol zakatolva elindul a versgépezet, a hajdani memoriter, vagy az így-úgy belénk ivódott sorok. S hogy miért a növényeké a főszerep ebben az antológiában, arra autentikus válasz lehet egy Mészöly-töredék: „A növényi lét a maga állapotbeli determinizmusa révén az életszerűnek szimbólumértékű határzónájában van: szüntelenül a helyén van, helyt-á\\. Kiszolgáltatottsága a legkövetkezetesebb: csak elvisel és kiteszi magát. Miután nélkülözi a létezési indeterminizmus »közegét«, a mozgást: elpusztítható, de nem legyőzhető. Az átültetés sem őket, a lényegüket érinti. Nem a terüket, mert az mozdithatatlanul ott van bennük: Raum an sich. Pontos megszólításuk ez." A kötet másodtermése az irodalmi herbárium ötletének, hiszen tavaly, 2005 tavaszán a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében, a Károlyi-kertben május elsejétől június 30-ig a különböző növények mellett irodalmi műveket olvashatott és fényképeket láthatott a látogató kert- és irodalombarát. A grófi gesztenyefák adtak hűvöst és keretet a kiállításnak, mely időszaki lévén múló és szinte nyomtalan maradt volna, ha Szilágyi Judit és Vajda Ágnes, a kiállítás szervezői nem keresnek lehetőséget az irodalom előbb kertté, majd újra könyvvé formálására. így lehetett, hogy a 2006. évi, 77. könyvhét egyik legszebb zöld könyveként a General Press Kiadó gondozásában megjelenhetett egy kertnyi irodalom. A kiállítás kísérője volt még egy képeslapsorozat (talán még kapható a múzeumban), mely 13 képeslapon kedves költőink, íróink kéziratos műveit tartalmazza. Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Ady Endre, Tóth Árpád, Füst Milán, Szabó Lőrinc, József Attila, Lénárd Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Nagy László és Tandori Dezső kéz- és gépiratai, sőt rajzai repülhettek szerteszéjjel a képeslapok által. Képvers is van köztük, Nemes Nagy Ágnes Nyíló gesztenye című verse, mely fát formáz, s a Károlyi-kert gesztenyéihez is kötődhet, sőt Szilágyi Juditnak, a kert ötletgazdájának, a Nemes Nagy-hagyaték rendezőjének és feldolgozójának sugallhatta e verskertet. A kiállítás mottója volt: „a kertből vers lett s míg a vers él e kert erősebb lesz a kertnél" (Csorba Győző: Vers lett). A fák, virágok, cserjék, gyógynövények illata mellett a kiállítás látogatója elmerenghetett a növények melletti sorokon és írói fényképeken. A padokon megpihenőket bővebb válogatás várta az olvasnivalóból, mely még mindig csupán töredéke volt az összegyűjtött anyagnak. A padok hajdani olvasmányanyagának kibővített és fejezetekbe rendezett anyagával találkozhatunk a kötetben. 116
