Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 10. szám - AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKEZETE - Győri László: Kádár megőrült, Maléter hatvanezer emberrel a Bükkben, a Szovjetunióban kitört a forradalom
Győri László Kádár megőrült, Maiéter hatvanezer emberrel a Bükkben, a Szovjetunióban kitört a forradalom Hírek, álhírek, rémhírek, legendák az 1956-os forradalom után Az 1848-as forradalom egy rémhírrel kezdődött: „A tekintetes karok és rendek... azt a hírt kapták, hogy Petőfi Sándor a Rákoson tanyáz, de nem egyedül, hanem 40.000 paraszttal egyetemben ..." (Petőfi Sándor naplójából). Az 1956-os forradalom egy felvonulással indult, s egy bevonulással ért véget. És fegyvertelen hírekkel, úgynevezett rémhírekkel folytatódott még hónapokig. Hogy mi történt a tizenkét nap alatt, ma már egyre pontosabban, egyre mérsékleteseb- ben, azaz egyre objektívebben ismerjük: nemcsak felülről, a nagypolitika, a lecsupaszított, esetlegességektől megfosztott, absztrahált eseménysorok felől, hanem eleven részleteiben is, amelyeket az összefoglaló művek szükségszerűen kirostálnak. Egy olyan rémhír, hogy 40.000 „szűrös, gubás" gomolyog Rákosmezőn, az nem a történész illetékessége. Mítosz, legenda. Ötvenhatnak is vannak mítoszai, legendái. Azon melegében is termett egy-kettő. Talán a Köztársaság téri kazamata hiedelme a legemlékezetesebb. Mint minden nagy történelmi eseménynek, 1956-nak is megvan a maga mítosza és legendája. Litván György Mítoszok és legendák 1956-ról című tanulmányában1 sorra veszi őket, nyolc mítoszt és hét legendát rögzít. A mítosz eredetileg istenekről, félistenekről, isteni hősökről, az ősidők eseményeiről szóló monda, hiedelem, hitrege, amely egy-egy nép genezisét, vallását alapozza meg. A legenda - szintén eredeti értelmezése szerint - a szentek életét leíró, olvasandó mű. Litván György, célszerűen, a következőképpen határozza meg a mítosz, illetve a legenda fogalmát: „ Mítosznak nevezem 1956-nak olyan felfogását, ábrázolását, amely egyrészt a forradalom egészére, jellegére vonatkozik, másrészt tartalmaz ugyan igaz elemeket, de egyoldalú, túlzó beállításokban. Legendaként tárgyalom viszont azokat az egykorú vagy később keletkezett hiedelmeket, amelyek egyszerűen nem igazak vagy súlyosan eltorzítják a tényeket 1956 egyes mozzanataival vagy szereplőivel kapcsolatban." Csak a legenda fogalmának meghatározásában bukkan fel az egykorú jelző, a szinkronitás megfelelője, ami azonban igen fontos mellékneve lehetne a mítoszoknak is. Mítoszok és legendák egy- korúan és aszinkron egyformán keletkeznek. Tanulmánya a szinkronitás-aszinkronitás fogalompárjával nem foglalkozik, tárgya egészen más: a cáfolat. Minden mítoszt és 1 Évkönyv 8. 2000. Szerk. Rainer M. János, Standeisky Éva. Bp., 1956-os Intézet, 2000. 205-218. p. 43
