Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Ócsai Éva: Wersek, báb- és mesejátékok 4–696 éves korú gyerekek számára

különféle próbatételeket állnak ki a démoni erőkkel való érintkezések során, és ezt a rituális megtisztulás, majd a társadalomba való visszatérés követi.66 A beavatási rítus határátlépése egy olyan teret és időt határol körbe, amelyben a jelenségek többértelműek és összefüggéstelennek tűnnek, és ezt démoni, szömyszerű lények jelzik, amelyek az ellentétes kontextusok között közvetítenek. Ebben a szférában a beavatandó személy már nem az, aki volt, de még nem az, akivé válni fog.67

Pávaszem, a magyar királylány a világ négy égtájáról érkező kérők elől menekülve lép be az avatási szertartás kalandjaiba. A négy égtáj, amelyet a kínai császár, a krétai király, a sumér főpap és a szerecsen fejedelem képvisel, a világot szimbolizálja, amelynek a magyar fejedelemség áll a középpontjában. Pávaszem és segítői bejárják a négy égtájat, de a darab képzeletbeli tere nemcsak a földön lévő helyszínekből áll, hiszen a mitikus jelentésű égbolt, és szimbolikusan az alvilág is megjelenítődik. Az ég, a föld és az alvilág helyszínei egy makrokozmoszt rajzolnak ki, amely minden kép és jelenet mikrokozmoszának keretet és hátteret ad, bár a színdarabban a szimbólumok a profán és a szakrális szférában egyaránt jelentést nyernek.

Pávaszem nevét többnyire a magyar folklórhagyománnyal hozzák összefüggésbe, amelyben a páva a szerelem madara, holott az Indiában őshonos páva és a pávaszem a halhatatlan lélek szimbóluma is.68 Pávaszem kalandos útja ezért spirituális lélekutazás is, kalandjainak első állomása pedig az Ezüst-erdő, amely szintén a lelket, valamint a beavatás helyszínét jelképezi. Az erdő a sötétséggel és az éjszakával fonódik egybe, a darab legnagyobb részében, a megvilágosodás és az újjászületés előtti állapot hangsúlyozásaként. 69 Éjjel jelenik meg Pávaszemnek a holdbéli csónakos is, aki a földtől elrugaszkodott és teljesíthetetlen vágyálmokat helyettesíti, amelyek önpusztítóvá is válhatnak, ezért a vágyakat megtestesítő csónakos éppúgy a főhős antagonistájává válik, mint Pávaszem kérői.

Az utazás során az erdő utáni következő helyszín a barlang, ahová Pávaszem Bolond Istókkal, a táltossal érkezik, aki a sámánhit szerint az univerzum három szférája, az alvilág, a föld és az ég közötti átjárhatóságot biztosítja.70 Az alvilágba való leszállás gyakran egy barlangban kezdődik, és a kozmosznak vélt boltozata miatt szintén a beavatás helyszíneként tartják számon.71 Ezzel egyidejűleg Pávaszem másik két segítője egy börtönben van, amely az alvilág profán megfelelője.

Ennek az éjszakai útnak a következő állomása a kelta kőhasábokból álló, kör alakú éjszakai áldozóhely, az őskori cromlech, ahol a kelta királynő úgy áldozza fel vendégét, Pávaszemet, hogy eladja a szerecsen fejedelemnek. Amennyiben az alvilági vándorutat beavatási rítusként értelmezzük, az éjszakai áldozóhely egy újabb fizikai és lelki akadályt jelenthet, ahol Temora, a kelta királynő anyafiguraként tovább távolítja Pávaszemet az apjától.

A beavatás két következő helyszíne a görög mitológiába vezet, előbb a spártai király, Menelaosz otthonába, ahol felesége, Helena és Menelaosz vetélytársa, Paris is jelen van.

66 Meletyinszkij: i. m. 291.

67 Victor Turner Theaterspiel im Alltagsleben und Alltagsleben im Theater című írásából idéz Kiss Gabriella. In: Fischer-Lichte, Erika: A dráma története. Pécs, Jelenkor Kiadó, 2001, 7.

68 Kalidasa: The Loom of Time. A Selection of His Plays and Poems. London, Penguin Books, 1990, 296., valamint Pál József és Újvári Edit, szerk.: Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Budapest, Balassi Kiadó, 2001, 389-390.

69 Pál-Újvári, szerk.: i. m. 122,127.

70 I. m. 412.

71 Santarcangeli, Paolo: „Pokolra kell annak menni..." Költők pokoljárása. Budapest, Gondolat Kiadó, 1980, 65.

133