Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Ócsai Éva: Wersek, báb- és mesejátékok 4–696 éves korú gyerekek számára

bajba kerül, és akaratlanul is bajba juttatja a főhősöket. Az abszurd vagy természetfeletti jelenségek ellensúlyozásaként ő egy evilági, realisztikus karaktert formáz meg. A darab másik komikus szereplője, Vitéz László, a magyar huszáruniformist és bohócsapkát viselő bábfigura a 19. század végén került a vásári bábjátékba, amelyben rettenthetetlen verekedőként állandó harcban állt a halállal és az ördöggel.56 A Holdbéli csónakos ban Vitéz László szerepköre is átalakul: nem harcos katonaként, hanem részben az ókori görög vígjátékok miles gloriosus-aként, vagyis dicsekvő katonájaként57 jelenik meg. Hőstetteit úgy meséli el, hogy közben narrátorként bevezeti, átköti és lezárja a mesejáték eseményeit, valamint a közönség egy-egy tagját megszólítva közvetlen kapcsolatot teremt velük. A bevezetésben az abszurd humorral élve, fejét kalapjával együtt megemelve előrevetíti, hogy ez a mesejáték gúnyt fog űzni a halálból, de nem lesz tekintettel az időbeli és térbeli korlátokra sem, hiszen Vitéz László életkora több száz és több ezer évben mérhető, megfordult az emberi történelem ókori és középkori helyszínein, de otthonosan j ár-kel a mesebeli és történelmi terek és idők között is. Pávaszem megmentése érdekében pedig nemcsak időt és teret vált, hanem társadalmi nemet is.

A két megelevenedő bábjátékfigura a komédiák átformált alakjai, akik mellett egy harmadik segítője is van a főszereplőknek, ő azonban nem bábszínházi hős, hanem a népi hitvilág varázserejű garabonciás diákja, Bolond Istók.58 Bár a 18. századi anekdotákból fennmaradt karakter a felületes és ostoba ember jelképévé vált59, a Petőfi és Arany által megteremtett Bolond Istók elveszítette ezt a jelentését, a Holdbéli csónakosban pedig szintén megújult szerepben, természetfeletti erejű varázslóként bukkan fel, akit egy öreg táltos áldása ruházott fel hatalmával. A magyar népi hiedelemvilág táltosa a kereszténység előtti pogány magyar hit és a sámánizmus emlékeként maradt fenn, ezért Bolond Istók mint a természeti szellemekkel kapcsolatban álló lény nem a komédia, hanem a románc szereplője, aki a komédia bohócának vagy ceremóniamesterének felel meg, ám ő szerepe szerint elsősorban nem a protagonisták és az antagonisták, hanem a természet erkölcsileg semleges, közbülső világához tartozik.60

Ez a három szereplő a főhősöket segítő társak szerepét tölti be, de ellentétben - a mottóban is megidézett - Csongor és Tünde társaival, Balgával és Ilmával (vagy a Varázsfuvolában Tamino és Pamina társaival, Papagenóval és Papagenával), Medvefia és Pávaszem társai nem az égi és eszményített szerelmet képviselő főszereplők földi és realisztikusabb másai, hanem részben a komédia, részben a románc olyan karaktereinek a jellemvonásait egyesítik, akik a románc dialektikus struktúráját, vagyis a főszereplők és ellenfeleik szembenállását segítőkként egészítik ki. Hasonlítanak a Szentivdnéji álom férfiakból álló komikus csoportjára, a mesteremberek társulatára is.

Mielőtt rátérnénk arra, hogy ez a dialektikus struktúra hogyan alakul a darabban, tekintsük át, hogy milyen szerkezeti és tematikus jellegzetességek figyelhetők meg a darabban, amelyek alapján a Holdbéli csónakos az ind drámával rokonítható, ugyanis részben az „ind dráma" inspirálta Weöres Sándort a színjáték megírására.61 A szanszkrit dráma jellegzetessége, hogy a prózai párbeszédeket sokféle metrumban megírt versbetétek váltják, és ez az európai drámában szokatlan szerkesztés jellemzi a Holdbéli csónakost is.

56 Uo. és a Holdbéli csónakos 1989. november 3-án tartott, miskolci előadásának műsorfüzete, Mészáros Emőke bábtörténész tanulmánya.

57 Frye i. m. 163-165.

58 L. 56. lábjegyzet.

59 Magyar Néprajzi Lexikon, Bolond Istók címszó.

60 Frye i. m. 196.

61 Várkonyi Nándor: Pergő évek. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1976, 384.

131