Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Ócsai Éva: Wersek, báb- és mesejátékok 4–696 éves korú gyerekek számára
hozzátartozott.51 52 Az özvegyasszony ígéretszegése az eredeti mondában nem az álviseletet is jelentő parókához kötődik, hanem erotikus tartalma van, mivel ott a melleire tett egy- egy arany, és a közéjük helyezett egy ezüst jelenti a fizetséget. Ebben az eredeti történetben a megállapodás szerint épült, templomhoz vezető utat rombolja le az ördögök fejedelme, a bábjátékban azonban mivel a főhős az adományozó ellenféllel, az ördögökkel kötött egyezséget, a szerződésszegésért az életével kell fizetnie, az ördögökkel együtt a föld mélyére süllyed (büntetés). Weöres Sándor bábjátéka nem a büntetéssel ér véget, mint a mondabeli történet, hanem azzal a fordulattal, amelyet az ördögök általi igazságtételként is lehet értelmezni: a jobbágyok birtokába kerül Rapsóné vára, minden földje és erdője, így a Csalóka Péter befejezéséhez hasonlóan ebben a történetben is megfordul az úr-szolga viszony, az aladzón szereplő által képviselt társadalom bűneit is magával viszi, eltűnése rituális halál, mivel a társadalmi viszonyok átrendeződnek az eironoknak kedvezve. A felnőtteknek is szóló bábjátékban Rapsóné a kegyetlen úrhatnámság mellett azt az örömelvet képviseli, amelyről a gyerekeknek is meg kell tanulniuk, hogy vágyaikat nem elégíthetik ki mások rovására, vele szemben pedig Rapsóné kocsisa szimbolizálja a valóságelvet, amely figyelmeztet az örömelv korlátjaira, de a kocsis helyettesítheti a felettes ént, az ördög az ösztön-ént, és Rapsóné az ént is, aki azért bűnhődik, mert nem engedte, hogy a felettes énje megzabolázza. A mese a csodák világába tett utazás végén megnyugtató módon visszavezeti a valóságba a gyerekeket, mivel bebizonyosodott a felettes én igazsága, és emellett a mese a büszkeség elleni lázadásként felmagasztalja a történetben részvéttel ábrázolt alázatosakat is. Feltehetőleg a hagyatékban megtalált Rapsóné, az Ilók és Mihók?1, valamint a Csalóka Péter (1943) című bábjáték előtt készült el a Holdbéli csónakos (1941) című mesejáték, amelyet Weöres Sándor eredetileg bábjátékosok felkérésére kezdett el írni53, azonban a bábjátékszereplők (Vitéz László és Paprika Jancsi) egy mesejáték szereplőivel kerültek közös történetbe. A költő hagyatékában megtalálhatóak olyan mese- vagy bábjátéktervről szóló kézirattöredékek (Páncimánci - a lány, aki minden bajra meglelte az orvosságot címmel), amelyek arra utalnak, hogy a Holdbéli csónakos néhány szereplője (Bolond Istók és Vitéz László) Toldi Miklóssal és Háry Jánossal közös teremtett világban is részt vettek volna.54 A Holdbéli csónakos egyik szereplője, Paprika Jancsi, a magyar népi bábhős 1840 után jelent meg a magyar bábjátékokban az olasz Pulcinella, az angol John Punch, a holland Pickelhering, a francia Guignol, valamint a német Hanswurst és Kasperi bábfigurái mintájára, és osztozott velük abban, hogy a szegények és az elnyomottak jószívű barátjaként a tekintélyt nem tisztelő, ravasz, durva és szemtelen fickó könyörtelenül elpáholt mindenkit, aki visszaélt hatalmával. 55 Weöres Sándor mesejátékában Paprika Jancsi eltér a bábjátékhagyományból ismert szerepétől, és egy jóindulatú, de balgatag karaktert, bomolokhoit, vagyis bohócot formáz meg, aki bár a főszereplőket segíti, gyakran 51 Frye 173-4. 52 Valószínűleg mindkét darab az ötvenes években keletkezett (Színjátékok, 562.), és Komáromy Sándor közlése szerint a Rapsóné a Művelt Nép kiadásában 1952-ben már megjelent. Komáromy Sándor: Költők és művek a XX. század magyar gyermeklírájából. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 1998, 15. 53 Bata Imre: Weöres Sándor közelében. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1979, 233. és Weöres Sándor A holdbéli csónakos születéséről. Dunántúli Napló, 1979. március 9. 54 Színjátékok, 563. 55 Székely György: Bábuk, árnyak. A bábművészet története. Budapest, Népművelési Propaganda Iroda, 1972, 157-159. és A magyar bábjátszás ősfigurái - Vitéz László és Paprika Jancsi - részletek. In: Weöres Sándor: Holdbéli csónakos. Budapest, Nemzeti Színház-Palatínus, 2003,118-120. 130
