Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Ócsai Éva: Wersek, báb- és mesejátékok 4–696 éves korú gyerekek számára

című darabjával (erről nem lehet tudni, hogy bábjátéknak vagy mesejátéknak szánta a szerző), a Csalóka Péter és a Rapsóné című bábjátékával, valamint a Holdbéli csónakos című mesejátékával, amelyekkel az alábbiakban részletesen foglalkozunk, szintén nem csak a gyerekeket szólítják meg.

Az említett darabok mellett több gyerekeknek szóló színdarabot is tervezett, amelyekben többek közt a commedia dell'arte, a magyar és világirodalmi folklór és műmese hagyományaiból építkezett volna. Ezek közt egy török népi irodalmi hős, Naszreddin Hodzsa, valamint Patkányfogó Fülöp és Zivatar Tódor, illetve Toldi Miklós és Háry János is a mesék hősei lettek volna, és a tervei szerint Zimzizim nemcsak egyik versének szereplőjeként és gyerekverskötetének címadójaként, hanem az egyik színdarabban hősnőként is felbukkant volna.34 A sokféle kidolgozatlan világteremtő terv között egy gyerekkori mesevilág is szerepel, amely az eposzokban is gyakori alapcselekményt és képvilágot ötvözte a népi és a germán mítoszvilágot idéző nevekkel. A vers születéséről szóló doktori értekezésében erre az élményére is kitért:

„Mihu Antal: gyerekkori magam-teremtette képzeletbeli birodalom királya. Először Kacsulária kacsa-ország kacsafejedelme volt; Bubuc, Tolvajos és Dög nevű kacsák társaságában harcban állt Semmirekellő és Bíbelődő liba-királyokkal, Bullerámia liba-ország uraival. Később a két baromfibirodalom emberi országgá változott, nevük Kaetschularia és Boulleramia lett és melléjük még vagy harminc ország társult, két szemben álló szövetséggé tömörülve óriási harcokat vívtak, tűzzel-vassal, mesterséges árvizekkel, vulkáni- és mágnes-erőkkel és végül majdnem mindannyi hős ottveszett. A vezérek nevei is át-fenségesedtek: Michou, Boudex, Thylewas, Degoh, Shymu, Bybel; és a névsor megtoldódott néhány-száz névvel - sokra még ma is emlékszem, és homéri küzdelmeikre. Azóta is tucatjával épültek bennem Orplid- és Naconxypan-szerű mesevilágok, külön-külön és egymásba keveredve; még ma is épülnek; ha néha bennük csatangolok, mintha Mahabharáta rengetegében járnék."35 36

A következő színházi darabok mesevilágai abból a szempontból is kötődnek Weöres Sándor gyerekverseihez, hogy a mesék cselekményébe olyan versek is bele vannak szőve, amelyek a gyerekverskötetekben és a Rongyszőnyeg III. ciklusában is megjelentek, és amelyeknek egy részét az instrukciók szerint zenei kísérettel és énekelve kell előadni. Habár a zene mellett a bábok megformálása, a szereplők jelmezei, a díszletek, a verbális és a nem verbális kommunikáció is hozzájárulnak a színjátékok összhatásához, a továbbiakban nem a lehetséges előadás-, hanem a drámai szövegek viszonyát fogjuk megvizsgálni a mese-, a bábjáték- és a drámai hagyományokhoz.

Az Ilók és Mihók, valamint a Csalóka Péter dramatizált műmeseátirata olyan népmesék alapján készült, amelyeknek több változata is ismeretes, és Weöres Sándor olyan elemeket is beléjük épített, amelyek a változatokban nem fordultak elő. Mindkettő tréfás vagy realisztikus mese, hiszen nem szerepel bennük csodás elem, a karakterek pedig a mesékre és bábjátékokra jellemzően kevés és szélsőséges tulajdonsággal jellemzett komikus típusok.

Az Ilók és Mihók36 egy Illyés Gyula által is lejegyzett bolondmese37 átdolgozása, amelyben a félnótás Mihók béresnek áll az okos és csodaszép Ilók édesapjához, ám a bolondmesék cselekményét követve minden feladatot rosszul hajt végre, a fizetségként kapott tárgyakkal sem tudja, mitévő legyen. A komikus helyzetek ötféle variációban megismét34 Weöres Sándor: Színjátékok. Budapest, Argumentum Kiadó - Weöres Sándor örököse, 2005,562-564.

35 A vers születése, 31-32.

36 A darabot Weöres Sándor nem adatta ki, a Színjátékok című 2005-ös kötet megjelenéséig kéziratban volt.

37 Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese. Budapest, Móra Könyvkiadó, 1974.

126