Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Ócsai Éva: Wersek, báb- és mesejátékok 4–696 éves korú gyerekek számára
„Azt hiszem, ez az első olyan gyermekvers-sorozat, mely a legteljesebb művészi s művészet-pedagógiai igénnyel készült. Hogy célját betölthesse, ehhez szükséges, hogy olyan illusztrátor társuljon a versekhez, aki a festészet terén csinálja meg ugyanazt az egyszerű és nagyigényü munkát."29 A levél folytatásában leírja, hogy ezt a munkát kizárólag Martyn Ferenc festő- és szobrászművészre, Rippl-Rónai József és Pablo Picasso tanítványára bízná, akinek művészetében a zenéhez hasonló hatáskeltés érvényesül, a sugárzó, tiszta színek kontrasztjait geometrikus formák térhatásával és mozgásuk ábrázolásával egyensúlyozza ki, így egyszerre valósul meg bennük - a Weöres Sándor gyerekverseire is jellemző - leíró és elbeszélő elemek összhatása.30 Ezzel szemben a Gyümölcskosár című verseskötet, és a többi gyerekverskötet zöme (a Bóbita, a Zimzizim és a Ha a világ rigó lenne) Hincz Gyula illusztrációival jelent meg. Amint érdemes lenne a Weöres Sándor verseihez komponált zene és a versek összefüggéseit megvizsgálni, úgy az illusztrációk és a versszövegek egymáshoz való viszonyát sem vizsgálták még eddig alaposabban. Holott a képeskönyvek nemcsak a versek szövegével hatnak a gyerekolvasóra, hanem a versek újraolvasásával újabb és újabb értelmet adhatnak a verseknek a képek és a szavak közötti kapcsolatok értelmezésével. Hincz Gyula illusztrációi az említett kötetekben más-más technikával és eltérő színvilággal készültek el. A képek egy része a versek egy-egy motívumát kiemelik, és azt vagy statikusan, vagy a mozgás dinamizmusát érzékeltetve ábrázolják. Azonban azok az illusztrációk állnak szorosabb kapcsolatban a versekkel, amelyek egyetlen képen belül is a vers többféle elemét jelenítik meg, mivel az illusztrációk a szövegbeli hézagokat jobban kitöltik, és fordítva is, a versszövegek az illusztrációkban lévő réseket értelmezik.31 A rátóti ürgepásztor32 című vershez készült kép például a vers időben egymás utáni elemeit úgy jeleníti meg, hogy a képen egyidejű részletek érzékeltetik a szöveg dinamikáját, az elbeszélés eseményeit, bár a kép álomképei a szavakkal ellentmondásban is állnak, hiszen a vers nézőpontja többször is megváltozik, ezt azonban az illusztráció nem láttatja. Felhasználja viszont - a szöveghez képest több helyszínen - a szivárvány színeit, amelyek kapcsolatot teremtenek az álomképek között, a sűrítésben is szerepet játszanak, csakúgy, mint a mozgást kifejező kanyargó vonalak. A vers és az illusztráció jelrendszere tehát egy olyan értelmezést hoz létre, amelyben a kétféle jelrendszer kiegészíti, illetve ellenpontozza egymást.33 Báb- és mesejátékban elbeszélt valóság Weöres Sándor nemcsak a költészetével kapcsolódott a gyerekeknek szóló össz- művészethez, hanem bábjátékaival és mesejátékaival is, amelyek a színházművészet részét képezik. A mesék és a bábjátékok pedig olyan ősi hagyományokra vezethetők vissza, amelyek közönségét nem kizárólag a gyerekek alkották, hanem egy-egy közösség minden tagja, gyerekek és felnőttek egyaránt. A költő és drámaköltő az Hók és Mihók 29 Egybegyűjtött levelek II./418. 30 Tüskés Tibor: Weöres és Martyn Ferenc. In: Tüskés Tibor: A határtalan énekese. írások Weöres Sándorról. Budapest, Masszi Kiadó, 2003, 69. 31 Sipe, Lawrence R.: How Picture Books Work: A Semiotically Framed Theory of Text-Picture Relationships. Children's Literature in Education, 1998. 29. 2. 32 Zimzizim, 40. 33 Nikolajeva, Maria és Scott, Carole: The Dynamics of Picturebook Communication. Children's Literature in Education, 2000. 31. 4. 125
