Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Ócsai Éva: Wersek, báb- és mesejátékok 4–696 éves korú gyerekek számára

A nonszensz költői műfajára is jellemző az értelmen túli értelemkeresés25, az álmok látszólagos logikátlanságának abszurd képalkotása. A nonszenszvers gondolatmenetében létrejönnek a fogalmak közötti logikus kapcsolatok, azonban a nagyobb gondolategységek közötti kapcsolatok nem tartják meg viszonyukat a valósággal és a hihetőséggel.26 A képtelenség az ellentmondás ábrázolásában játszik szerepet, amelyet a versszöveg humorral leplez le. Ennek egyik példája a Volt egy szép ládika című vers, amely megteremt egy képtelen világot, majd ezt a képvilágot le is rombolja, és közben a logikai bukfenceken keresztül megmutatkozik a nyelv és a valóság ellentmondásossága, ami a gyerekek által kedvelt nyelvjátékok alapja:

„Volt egy szép ládika, / nőtt benne egy almafa, / én azon az almafán / dinnyét szedtem délután. / Nagyot ugrott Sárika, / beszakadt a ládika."27

A logikai kapcsolatok hiányaira vagy félreérthetőségére nemcsak a gyerekeknek írt, hanem a gyereknézőpontú versek is példaként szolgálhatnak. Ezek közé tartoznak a Kisfiúk témáira című versek, vagy a kevésbé ismert, a Hatéves kislány iskolafüzetéből című írás, amely felidézi a gyerekek világlátásának azt a tulajdonságát, hogy gondolataik asz- szociatív rendben követik egymást, a nyelvi szabályok használatába olykor hiba csúszik, és bemutatja az abból fakadó humort, hogy a szószerkezetek egymásutánisága és tagolatlansága miatt egy-egy szókapcsolat az őt megelőző és az őt követő sorhoz is kapcsolódhat, ezért a jelentés ambivalenssé válik:

„Mikor ülünk az iskolában, / írni, számolni tanulunk / milyen érdekes / valaki bepisil / olyan érdekes szaga van / mint a macskának / a pedagógus néninek / mondom én az állattant szeretem / és ha lehet elmenni / sok szépet látunk / az utcán és a patak mellett."28

Képekkel átírt gyerekversek

Weöres Sándor gyerekköltészete az avantgárd szürrealizmusához és impresszionizmusához éppúgy kapcsolódik, mint a népköltészethez, valamint a gyerekirodalomnak ahhoz a sajátosságához is, hogy az összművészetekkel szorosabb viszonyban van, mint a felnőttirodalom, hiszen a költészet, tánc, a játékos mozgásfajták, a bábművészet és a képeskönyv egyaránt szerepet játszanak benne. Ezt az is bizonyítja, hogy Weöres Sándor vizuális és akusztikai gazdagságú gyerekverseit nagy számban megzenésítették, valamint filmfeldolgozás, diafilmek és illusztrációk is készültek hozzájuk. A többször idézett levélben, amelyben első gyerekverskötetéről írt, az illusztrációk jelentőségéről a következőket jegyezte le:

25 Weöres Sándort többször elmarasztalták „értelmetlen" verseiért, amelyekről így nyilatkozott: „Értelmetlen versek minden korszakban voltak: találunk Arisztophanésznál is békakórust, ami értelmetlen szavakból, hangutánzó, békautánzó szavakból áll. Megvoltak a nonszensz verstípusai a középkornak, a barokknak, és megvannak a modem költészetnek is. Érdekes, hogy a múltban problémaként egyáltalán nem vetődött fel, hogy az értelmetlen vers jogos-e vagy jogtalan. Teljes természetességgel használták a régi költők. A mi komnk specialitása, hogy az értelmet, az érthetőséget a költőn számon kérjük. A múltban ez nem létezett. Vagyis másfajta, racionálisabb szemléletmód áll szemben a verssel, mint ez a múltnak többé-kevésbé irracionális korszakaiban történt. Úgyhogy amikor ezt a kérdést vizsgáljuk, hogy mi az értelmetlen vers, mi az érthetetlen vers, jellegzetesen 19-20. századi fogalomkörben mozgunk." Az értelmetlen vers értelme (Domokos Mátyás beszélgetése Weöres Sándorral) In: Egyedül mindenkivel, 398.

26 Balotá, Nicolae: Abszurd irodalom. Budapest, Gondolat Kiadó, 1979, 42.

27 Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne. 34.

28 Weöres Sándor: Versek a hagyatékból. Egubegyüjtött írások IV. Budapest, Weöres Sándor örököse - Saxum Könyv Kft., 1999, 91.

124