Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 5. szám - Gyulai Levente: Az interjú mint az (ön)kanonizáció lehetősége
kontextusa. A kánon szelekciót jelent, lényegében a mű és az olvasó közötti relációban él. A kapcsolatot olyan tényezők mediálják, mint például az interjú, a virtuális terjesztés és egyebek. Az is kérdés, hogy melyik kánonba tartozik (tartozna) bele a Lázáry-korpusz. A tág, kulturális hátérre utalóba vagy a szűkebb, szakmai, illetve értelmezői közösségi koncepcióba.18 Mivel a szövegek még nem jelentek meg egy kötetben, és így nem alkothatnak stabil szövegkonglomerátumot (egyelőre), inkább a szűkebb kánonba sorolhatók. A Lázáry-korpusz tehát inkább a „lappangó"19 kánonba tartozik, de hamarosan a tág kánon részévé válhat, hiszen a recepció egyre többet foglalkozik vele, és így a KAF által megkezdett kanonizációs törekvéseket gyorsítja. Az irodalmi piacra való igazi berobba- nást viszont egy Lázáry-kötet jelentené. Irodalom ASSMANN Jan 1999 A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrában. Ford. Hidas Zoltán, Bp., Atlantisz Könyvkiadó, 93-96. BALÁZS Imre József 1999 „Mindent kell választani egyszerre". Kovács András Ferenccel beszélget Balázs Imre József. Helikon. 17: 17. BOKA László 2004 A befogadás rétegei. Kolozsvár, KOMP-PRESS, 24-27. FŰZI László 1997 „Mint forró csontok a máglyán". Forrás. 4: 25-30. GORAK Jan 2001 A modern kánon létrehozása. Egy irodalmi eszme teremtése és válsága. In: ROHONYI Zoltán (szerk.): Irodalmi kánon és kanonizáció. Bp., Osiris Kiadó Láthatatlan Kollégium: 17-20., 68-74. KOVÁCS András Ferenc 1995 Scintilla animae. Kolozsvár, KOMP-PRESS - Korunk Baráti Társaság, 159-176. SZAJBÉLY Mihály 2000 Mire figyelt a Figyelő? Nyílt, negatív és lappangó kánon a kiegyezés utáni évek magyar irodalmában. In: TAKATS József (szerk.): A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Budapest, Kijárat Kiadó: 177-210. 18 Boka László terminológiája In. Boka László: A befogadás rétegei. Kolozsvár, KOMP-PRESS. 2004. 24-27. 19 „A nyílt kánon egy adott időszak meghatározó, alapjait tekintve iskoláskönyvekben lefektetett és egyéb eszközök által szintén terjesztett kánonját jelenti [...] feladata az irodalom szerepének meghatározása, illetve annak körülírása, hogy e szerep betöltéséhez milyen tulajdonságokkal rendelkező művekre van szükség. A nyílt ellenkánon a nyílt kánonnal szemben fogalmazódik meg, közvetlen célja a már érvénytelennek ítélt kánonnal szemben egy alternatív ellenkánon megfogalmazása, végső célja a nyílt kánon leváltása és önmaga nyílt kánonná emelése. A lappangó kánon alapvetően a nyílt kánon és a nyílt ellenkánon körén kívül működik, de nem azonos a kanonizálatlan egészével, és nem feltétlenül szorít ki a köréből mindent, ami a kanonizált körébe tartozik. A negatív kánon a valamilyen formában kanonizált bizonyos elemeinek a nevesítve elítélését jelenti." A különböző kánontípusok Szajbély Mihály terminológiái. Szajbély Mihály: Mire figyelt a Figyelő'? In: A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk.: Takáts József. Bp., Kijárat Kiadó, 2000.177-210. 101
