Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 5. szám - Kapuściński, Ryszard: Utazások Hérodotosszal IX.
A fekete szép A dakari partoktól Gorée szigetéig nem egész fél óráig tart az út a helyi komppal. A komp hátulján állva látja az ember, amint a város, amely egy ideig a hajócsavar által keltett hullámok tetején imbolygott, egyre kisebb lesz, míg végül átalakul a látóhatár szélén húzódó világos, köves sávvá. Ebben a pillanatban a komp hátuljával a sziget felé fordul, és motorzúgás, fémes csörömpölés közepette a kikötő betonszegélyéhez súrlódik. A fából épült mólón, aztán a homokos strandon, majd egy kanyargós, szűk utcácskán keresztül a „Pension de famille" nevű szálláshoz kell jutnom, ahol már vár az Abdou nevű gondnok és a hallgatag, csöndesen mozgó, örökké tevékenykedő háziasszony, Mariem. Abdou és Mariem házasok, és - látni az asszony alakján - rövidesen gyermekük születik. Jóllehet nagyon fiatalok, ez már a negyedik csemetéjük lesz. Abdou elégedetten nézi felesége domborodó hasát, amely azt bizonyítja, hogy náluk minden rendben van. - Mert ha egy asszony lapos hassal jár - mondja Abdou, és Mariem szó nélkül bólogat hozzá -, az azt jelenti, hogy valami rossz történik, valami, ami ellentmond a természet rendjének. A nyugtalan családtagok és ismerősök elkezdenek faggatózni, kérdezősködni, aggodalmaskodó, néha pedig rosszindulatú találgatásokba fognak, így viszont minden az élet ritmusának megfelelően zajlik, eszerint ugyanis az asszonynak évente egyszer jól látható módon bizonyítania kell bőséges és fáradhatatlan termékenységét. Mindketten Szenegál legnagyobb etnikai csoportjához, a peul nemzetséghez tartoznak, a volof nyelvet beszélik, és világosabb a bőrük, mint más nyugatafrikaiaknak - innen származik az az elmélet, hogy Egyiptomból, a Nílus mellől jöttek ide réges-régen, amikor a Szaharát még zöld növényzet borította, és biztonsággal lehetett vándorolni a mai sivatag területén. És innen származik a XX. század ötvenes éveiben a szenegáli nyelvtörténész, Cheikh Ante Diop által kifejtett még tágabb értelmű elmélet arról, hogy a görög civilizáció, s így áttételesen az európai és nyugati civilizáció is egyiptomi-afrikai gyökerekből eredeztethető. Miként fizikai mivoltában Afrikában született az ember, akként az európai kultúra is afrikai gyökerű. Cheikh Ante Diop, aki terjedelmes egyiptomi-volof összehasonlító szótárt alkotott, igen nagyra tartja Hérodotoszt, aki történeti művében ugyancsak azt állítja, hogy a görögök kultúrájuk számos elemét Egyiptomból és Líbiából merítették, vették át, vagyis az európai kultúra, különösen annak mediterrán része, afrikai eredetű volt. Ante Diop elmélete egybeesik a Párizsban még a XX. század harmincas éveinek végén kifejtett, híres négritude irányzattal. Utóbbi szerzője két fiatal költő, a szenegáli Leopold Senghor és a martinique-i Aimé Césaire - egyébként afrikai rabszolgák leszármazottja - volt. Versekben és kiáltványokban hirdették, menynyire büszkék a fehér ember által évszázadokon át lenézett fajukra, arra, hogy feketék, arra, amivel a fekete fajú emberek gazdagították az egyetemes emberi kultúrát. Történik mindez a XX. század közepén, az Európán kívüliek öntudatra ébredésének időszakában, amikor Afrika, és általában a harmadik világ, elkezdi 69
