Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 5. szám - Horváth Elemér: vae victis; a gangesz partjain; az öreg kúnné; pogányosan; a hűség és a hála éneke; családi kör (versek)
a hűség és a hála éneke nézd engem kedvelnek az istenek többnyire verssel áldozok nekik bár nem vagyok feltétlenül hívő csak modern józan szkeptikus és sztoikus már talán mert öreg semmilyen súlyos földi nyavalya nem ért az életben soha s köszönöm neked kedves fortuna hogy történelmi zsákutcák elől newyorkba segítettél kegyesen szabad vagyok s elég a kenyerem s nem kell feláldoznom életemet verseimért azáltal hogy haza megyek nélkülem is megállják helyüket családi kör otthon mindig magyarul folyt a szó a mindennapi élet spektruma veszekedés szeretkezés ima a gyerekek már törték a magyart nem tehettek róla rájuk ragadt mint kutyára bogáncs inercia szívesebben beszéltek angolul s jobban ismerték whitmant mint aranyt — that old hungarian peasant - bár a költészet nem volt kenyerük se fiatalon se mikor felnőttek s nem fordítottak hátat a jövőnek akkor sem mikor rájuk szólt az anyjuk nevettek megértőén okay mama
