Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 3. szám - László Ferenc: „Gheorghe Alexici” és fia, „Alexits György”?

Az apa az 1910-es évek elejétől volt Budapesten Bartók román nyelvi tanácsadója. Legutóbbi könyvemben megkockáztattam a föltevést, hogy ő fordította románra Bartóknak a Convorbiri literare hasábjain közölt válaszát az elmarasztaló cikkre, amelyet Oscar Pursch írt az 1913-as bihari kötetről.5 Az 1926-ban lezárt kolindakötet II. részének bevezető tanulmányában Bartók elismerő bekezdéssel illette.6 7 Bartók hívta fel 1931-ben Constatin Bráiloiu figyelmét a budapesti romanistára és annak fönnebb említett népi szöveggyűj teményére 7

A fiú 1970-ben meleg hangvételű, olvasmányos cikkben örökítette meg Bartók-emlé- keit.8 A zene gyermekkora óta fontos volt számára, írja. Apja 1916-ban mutatta be a zeneszerzőnek, aki megnézte a fiatalember szerzeményeit, eltanácsolta a komponálástól, és főleg arra intette, nehogy zongoraművészként próbáljon megélni. De kapcsolatban maradtak, és miután az apa meghalt, a fiú járogatott helyette a Csalán útra, és segített Bartóknak a nagy román gyűjtés szöveglejegyzéseit revideálni. Egyéb baráti szolgálatokat is tett Bartóknak, aki, mielőtt kivándorolt volna, hálából megajándékozta egy kéziratával. „A román népdalgyűjtemény szövegeinek teljes másodpéldánya volt" - írja az emlékező, aki írásához a címoldal hasonmását is mellékelte. Ez áll rajta: „Kolinda I Itt marad (2. példány) I Ezt a példányt I Dr. Alexits Györgynek I szántam I Bartók Béla." Folytatom a visszaemlékezés idézését: „A második köteg fedőlapján lakonikus rövidséggel mindössze ennyi áll: »Ezt is«".

Nemrég olyan dokumentum került a kezembe, amely aktuálissá tette ennek a visz- szatekintő írásnak az újraolvasását. Kiderült ugyanis, hogy az emlékező valamit mélyen elhallgatott.

Amikor 1936-ban a művészettörténész és egyetemi tanár Coriolan Petranu a Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje miatt támadta Bartókot, két olyan román szakemberre hivatkozott, akik, úgymond, már megcáfolták Bartóknak a román népzenével kapcsolatos, a románság szempontjából sérelmes nézeteit: Tiberiu Brediceanura és Gheorghe Alexici- re.9 Utóbbi Ovid Densujianu Grai si Suflet [Nyelv és Lélek] című folyóiratában közölte a

5 Francisc László: Béla Bartók §i muzica popularä a romänilor din Banat §i Transilvania. Kolozsvár: Eikon, 2003,51.

6 „Schliesslich muss ich noch erwähnen, dass die bloss in Aufzweichnung vorliegenden Textteile von Prof. Gheorghe Alexici durchgesehen worden sind, dem ich die Enträtselung von vielen dialektischen Wörtern und die Richtigstellung von Fehlem der Aufzeichnung verdanke." Béla Bartók: Melodien der rumänischen Colinde (Weihnachstlieder). Herausgegeben von D. Dille (= Ethnomusikologische Schriften. Faksimile-Nachdrucke, IV). Budapest: Editio Musica, 1968., 114.

7 Bartók Bräiloiunak, 1930. 07. 02.: „Ha hazamegyek (augusztus közepe táján), megkísérlem, hogy Alexici-t felkutassam és megkérdezzem tőle, nem tudna-e gyűjtéséből néhány példányt az Ön rendelkezésére bocsátani." (Szerk.) Demény János: Bartók Béla levelei. Budapest: Zeneműkiadó, 1976., 378. 1931. 05. 22.: „Miután sokáig kerestem Alexici címét, a múlt héten véletlenül az utcán találkoztam vele. Most küldi Önnek könyvének egy példányát (dedikálva); azt hiszem, még sok példánya van belőle. Mindenesetre megadom a címét:

Alexics György Budapest VI.

Reutter Ferenc u. 122/A

Készségesen áll az Ön rendelkezésére, ha Önnek felvilágosításra stb. volna szüksége." Uo. 411.

8 Alexits György: „Találkozások a román népdalgyűjtemény kéziratai fölött." Igaz Szó, XVIII., 9., Marosvásárhely, 1970. szeptember, 392-395.

9 Oscar Pursch. „Bartók (Béla): Cäntece poporale románesti din comitatul Bihor (Ungaria)", §ezütoarea, XIV., 11-12, Fálticeni, 186-188. Magyarul in: Bartók Béla összegyűjtött írásai. I. Közreadja: Szőllősy András, Budapest, Zeneműkiadó, 1966, 860-861. A köteteim rövidítése a következőkben: BŐI.

45