Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 3. szám - Kárpáti János: Bartók Béla kereszttűzben

tette közzé a nagy, három kötetből álló román gyűjteményt, két további kötettel, a Bartók életében megjelent máramarosi és kolindagyűjteménnyel kiegészítve.7 Amerikai évei alatt azonban Bartók még új területeket is meghódított; bár a harmincas években nyomtatott kiadványok alapján már elkezdett dolgozni délszláv dallamanyagon, nagyobb meny- nyiségű élő, vagyis hangzó zenét csak akkor ismert meg, amikor a Columbia egyetem megbízást adott neki Milman Parry hanglemezes gyűjtésének hangjegyes átírására. Az alapos elemző tanulmánnyal kiegészített anyag - Albert B. Lord közreműködésével - két kötetben csak 1951-1953-ban jelent meg.8

I. felvonás

A $ezütoarea (Folticeni) című néprajzi folyóirat 1914. februári száma bírálatot közölt O. Pursch tollából Bartók Cäntece poporale romane§ti din comitatul Bihor című kötetéről. Az alábbiakban részleteket idézünk ebből a közlésből.9

„A Román Akadémia 1911 május 13-i ülésén Bartók Béla, a budapesti királyi Zeneakadémia tanára egy dallamgyűjteményt mutatott be, amelynek anyagát ő maga gyűjtötte Bihar környékén.10 Tartalom szempontjából a gyűjtemény eléggé terjedelmes, mivel 358 lapján nem kevesebb mint 371 dallam található variánsaikkal együtt. Számunkra, románok számára azonban folklorisztikus értéke nem olyan nagy; több szempontból sem:

A dallamok lejegyzése, véleményem szerint fölöttébb hibás, a következő okok miatt:

a) Valamennyiből hiányzik a román népdal jellegzetessége: a ritmus;

b) Teljességgel hiányzik belőlük az ütembeosztás, ezenkívül ugyanabban a dallamban mindenfajta ütem keveredik, mint pl. 3/4, 2/4, 5/8, 2/8, és sok más zavaros ütembeosztás.

Voltak és vannak román népdalgyűjtőink, akik közt a legnevezetesebbek: Alexandru Berdescu, D. Vulpian, Buradai Dima, Kiriac és mások.

Alex. Berdescu román hórákat és táncdalokat gyűjtött, s gyűjteményét 1862-ben a Közoktatási Minisztérium nyomatta ki. Ezt a dallamgyűjteményt nagy hozzáértéssel állították össze, s a dallamokban mindenekelőtt zenénk hagyományos sajátosságai őrződtek meg.

Utóbb, 1885-ben vagy 1886-ban D. Vulpian valóságos kincset gyűjtött össze, munkáját Montpellier-ben díjazták. Vulpian műve három nagy kötetből áll: Balladák, Dalok és Hórák.

De térjek vissza Bartók gyűjtésére.

A népköltészet és népzene gyűjtője jól kell hogy ismerje annak a népnek a nyelvét és jellemét, amelyiknél gyűjt, s azt hiszem, hogy éppen ez Bartók gyenge oldala.

A Bartók gyűjtötte dallamok többségének hamis az intonációja. Jellegzetes nála az f-h bővített kvart gyakori használata, jóllehet ez a hangköz nagyon ritka a román dallamokban, mivelhogy sajátos hangnemük a harmonikus moll.

7 Rumanian Folk Music 1-V., (szerk. Benjamin Suchoff) The Hague: Martinus Nijhoff, 1967,1975.

8 Serbo-Croatian Folk Songs, Columbia University Studies in Musicology 7. New York, 1951; Serbo- Croatian Heroic Songs. Cambridge-Belgrade, 1953.

9 A bírálat teljes szövegét közli Szőllősy András fordításában a BŐI 39. sz. jegyzete, 860-861.

i° Tévedés, Bartók nem volt jelen. Az adat, mely a kiadvány címlapján is szerepel, a Román Akadémia ülésének időpontjára vonatkozik.

25