Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 3. szám - Bónis Ferenc: Bartók Béla élete: dramma per musica
Újra Európában Bartók nem önszántából került a Toronyba a tízes évek elején: oda kényszerült. A háborús idők, a forradalom és ellenforradalom ideje aztán az elviselhetetlenségig fokozták izolációját. 1919. október 23-án így írt édesanyjának: „... amennyire lehetett - már 3 országban érdeklődtem boldogulási eshetőségek iránt. Mert itt: megélni ugyan lehet, de dolgozni, ti. azt dolgozni, amit én akarok (népzenei tanulmányozás) nem lesz lehetséges legalább 10 esztendeig. Szóval, ha sikerül külföldön ilyenféle munkát végeznem, akkor nincs értelme, hogy itt maradjak; ha pedig külföldön sem lehet ilyesmiből megélni, akkor - szintén jobb pl. Bécsben tanítani, mint Pesten, mert ott legalább vannak jó zenei intézmények (zenekarok, opera stb.), ami itt mind tönkremenőben van, hiszen a legjobbakat, az egyetleneket: Tangót, Dohnányit stb. kiüldözik belőlük." A legelső pillanatban, amint újra megnyíltak előtte a határsorompók - 1920 elején -, útlevelet kért és Berlinbe ment, itt adta háború utáni első külföldi koncertjeit. Max Reinhardt színházi világában kompozíciós megbízásról tárgyalt - melyből azonban nem lett semmi. Tanári kinevezésre aligha számíthatott, etnográfusi egzisztenciára még annyira sem. Közel három hónapos kinntartózkodás után hazatért Budapestre: „...a népdalok nehezen engednének engem nyugatra; hiába minden, kelet felé húznak" - írta még Berlinből román hívének, Bu§i(iának. Hazatérve véget vet a munkálkodását hovatovább ellehetetlenítő kertvárosi életnek. Elfogadva Lukács Józsefnek - Lukács György filozófus édesapjának - meghívását, közel két esztendőt töltött családjával együtt a művészetpártoló bankár gellérthegyi villájában. Az új határok megnehezítették a népdalgyűjtő munka folytatását. De a tudós Bartóknak talán nincs is szüksége a másfél évtizede gyűjtött anyag számszerű gyarapítására. Az új körülmények arra késztetik, hogy írja meg első nagyszabású összefoglaló tanulmányát, A magyar népdal című könyvét. Ez is Lukácsék házában készül, akárcsak Rögtönzések magyar népdalokra című zongoraciklusa és I. hegedű-zongoraszonátája. Mindkét zenemű hosszabb alkotói szünet után született; Bartóknak, immár tájékozódva Európa zenéjében, döntenie kell: merre tovább? Az I. hegedű-zongoraszonátában (1921) és egy évvel később írt párdarabjában Bartók anélkül, hogy kilépne önnön bűvös köréből, viszonylag közel kerül Schönberg expresszionista világához. A két mű egy Budapesten született, Londonban letelepedett hegedűművésznőnek, Arányi Jelűnek készül: költői kitárulkozása az ő rezonáló képességére apellál. Mintha, ezúttal kisebb hullámokat vetve, megismétlődnék Bartók tizenöt év előtti érzelmi válsága: ez a hegedűművésznő is a zeneszerzőt látja csak benne, semmi többet. Bartók nem tehet mást, kénytelen a tényt tudomásul venni. Családi élete így is megváltozik: 1923 nyarán elválik Ziegler Mártától, és néhány héttel később feleségül veszi egy másik zongorista tanítványát, a nála huszonkét évvel fiatalabb Pásztory Dittát (aki 1938-tól két- zongorás koncertjeinek partnere lesz). Egy év múlva megszületik fiuk, Péter. Mint zeneszerző, hamarosan elfordul Schönberg világától. Ennek okát egyik előadásában meg is magyarázta, megvilágítva, hogy a népi zenén alapuló irányzat miért nem egyeztethető össze a „Zwölfton-Musik" irányzatával: „Azért, mert a népi zene csakis tonális; atonális népi zene valami teljesen elképzelhetetlen. Márpedig atonális ,Zwölftonmusik' nem alapulhat tonális népzenén: ez fából vaskarika lenne. Az kétségtelen, hogy az atonális irányzat előretörésének gátlói közt nem utolsó jelentőségű az a körülmény, hogy a XX. század zeneszerzőinek egy része visszanyúlt a régi népi zenékhez." Schönbergtől távolodott, Stravinskyhoz közeledett. Vonzotta Stravinsky merőben új szerkesztése: ostinato-elvű fejlesztési módszere, bizonyos rövid ritmikai-dallami figurák felkorbácsoló hatású, sokszori ismétlésével. Magukkal ragadták az orosz mester nagyzenekari hangszerelésének neobarbár tömbjei, kiszenekari orkesztrációjának szólisztikus 16
