Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 12. szám - HARMINC ÉVE HALT MEG SZILÁGYI DOMOKOS - Pécsi Györgyi: Kísérlet a világ rendszerbe foglalására

Szilágyi-versekben föltűnt Babits mesteri versépítkezésének hatása (rímtechnikája, a gondolati vers feszes fegyelme), a későbbiekben fölerősödik szellemi jelenléte, különösen a költőszerep és a költő feladatának újraértelmezésében (a Búcsú a trópusoktól kötetben közvetlen paratextusokat is találunk), illetve a kései létbölcseleti költeményekben is gyak­ran Babits lesz a hívó szó. Babits rokon módon vélekedett az író szerepéről, mint Bartók, azt tartotta, hogy az író legyen „konzervatív", akinek az a legfontosabb feladata, hogy őrizze a kultúra értékeit és fönntartsa annak folytonosságát. E klasszikus elődök mellett Szilágyi Domokosra különösen fölszabadító hatással volt a konzervatív avantgárd T. S. Eliot (erre valamennyi Szilágyi-értelmező rámutat), aki verseiben enciklopédikus pazar- sággal idézte meg a legkülönbözőbb irodalmi hagyományokat, vendégszövegként vagy paratextusként. „Az Eliot-versekben lépten-nyomon utalásokra, görög, latin, francia, német, szanszkrit, olasz nyelvű idézetekre bukkan a gyanútlan olvasó. Védák, Dante, Shakespeare, Baudelaire. Az egész emberi művelődés. Egyik nagy költeményében (The Waste Land...) maga a szerző csatolt jegyzeteket, magyarázatokat, ámbár azt tartotta, hogy nélkülük is boldogulhat az olvasó; azt is vallotta, hogy kultúra nélkül mit sem ér az ember, de csak kultúrával sem ér semmit; kijelentette, hogy legszívesebben írástudat­lan közönséghez szólna, mert a költészet első számú ellensége a félműveltek és rosszul műveltek tábora. (...) Az amerikai beatnik-szerzők, az angol dühös ifjak, az abszurd drámaírók (tisztelet a kivételnek mindhárom csoportban!) száz szóval úgy elboldogulnak, hogy öröm nézni. Beckett darabjában Estragon és Vladimir talán ötvennel is. E megállapí­tás csupán filológiai; nem tagadom: az író ezzel is mond valamit, s például egy New York-i jassztól ne várjunk shakesperae-i szó- (és gondolat-) gazdagságot. így hát valószínű, hogy - ma és holnap és holnapután - a költőkre hárul a föladat: ügyelni, hogy az irodalom el ne feledjen beszélni: szépen, árnyaltan, gazdagon, Mr. Eliot példát mutat"15 - írta ars poeticaszerű vallomásában a költő. Az Emeletek... abban az értelemben is enciklopédikus, hogy a vers begyűjti mindazt az értékvonulatot, amellyel a költő közösséget vall, s amelynek folytonosságát és folytat­hatóságát vállalja. Ez a nagyon tág horizont a maga korában merészen provokatív volt, hiszen a hatvanas évek hivatalos állami ideológiája a marxizmus klasszikusait, a pártve­zér aktuális sületlenségeit tekintette a leghaladóbb világnézetének és műveltséganyagnak, az irodalomnak pedig változatlanul a szocialista realizmus eszményét írta elő. Szilágyi a maga korával szemben a vendégszövegek és az intertextusok sokaságával versvilágába képletesen (és szinte valóságosan is) az egész magyar és európai kultúrkört bevonja, ezál­tal kijelöli a kisebbségi és nemzetiségi irodalom és létértelmezés hagyományainak új hatá­rait - lényegében a teljes magyar és európai költészeti és művészeti és etikai hagyományt bevonva, visszakapcsolja a romániai magyar költészetet az egyetemes magyar és az egyetemes európai kultúrkörbe és progresszióba, azaz egy megszakított folytonosságot, a magyar és az európai irodalom folytonosságát állítja helyre. Ha a sajátosságot, a colour localt keressük életművében, akkor azt elsődlegesen a nyelvvel, a kulturális hagyomány­nyal szembeni intenzív viszonyban nevezhetjük meg. Kányádi Sándor a Noé bárkája című versében úgy fogalmazta meg az erdélyi magyarság önvédelmi nyelvi programját a het­venes években, hogy „be kellene gyűjteni a szavakat, egyetlen szó, hang, jel se maradjon ki". Szilágyi Domokos nem fogalmaz meg programot, de valójában hasonlóan cselekszik: verseibe, mint egy nyelvi Noé bárkába, a gyermekdaloktól a siratókig, az ősköltészettől a kortársi líráig minden számottevő hagyományt begyűjt. Az avantgárd vers hagyományos formai, technikai eszközeit tehát nem a hagyomá­nyok tagadására (miként a klasszikus avantgárd tette), hanem „a nyelvi örökség alkotó 15 Szilágyi Domokos: Séta Mr. Eliot körül In Korunk, 1968/3. 345., 347. 84

Next

/
Thumbnails
Contents