Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 11. szám - A HETVENÉVES BUDA FERENC KÖSZÖNTÉSE - Podmaniczky Szilárd: Hutchinston rugói

- Nem, köszönöm, csak egy apróság jutott eszembe, de nem érdekes.- Mondja meg bátran, ha pénzre van szüksége - szólt a férfi, s Valentin egyre bizonyosabb lett afelől, hogy ismeri.- Köszönöm - mondta Valentin, letette a kagylót. Percekig nézett maga elé, mintha ott lenne a szeme előtt a férfi arca, de nem tudja beélesíteni, mint mikor a szó a nyelve hegyén táncol, de nem bírja kimondani.

Valentin elterült az ágyon, volt még két órája Malbum érkeztéig. Egy perc múlva már az igazak álmát aludta, hanyatt és horkolva.

A nyitott ablakon át horkolása lehallatszott az utcára, s mikor Malbum az ablak alá érkezett, érdeklődve kereste a fákon ezt az érdes hangú énekesmadarat.

Valentin megrázkódott, mintha megérezné Malbum közeledtét, s mikor bekopogott, már éberen fogadta.- Jó színben van - mondta Malbum, helyet foglalt az íróasztalnál. Valentin fülelt, a szék rugói ezúttal nem ropogtak. Malbum a szétszórt kéziratra könyökölt, karja mélyen belefúródott a papirosba.- Az Alapítványnak nyomtattam - mondta Valentin -, szeretném, ha látnák, min dolgozom.

Malbum összesöpörte a lapokat, hátra dőlt a széken, s megfontoltan lapozva olvasott. Közben bólogatott, mint aki pontosan tudja, miről lesz szó. Aztán letette az asztalra.- Egy példányt megkaphatok? - kérdezte Malbum.

Valentin borítékot vett elő, belehajtotta a kéziratot és átadta. Malbum benyomta a táskába, mellőle köteg pénzt húzott elő, és Valentin markába csapta. Valentin átmarkolta a köteget, mint valami biztos tárgyat.- Már jó ideje ezen jár az eszem. És mert nem tudom rá a választ, szeretném megkérdezni - mondta Valentin, leült az ágyra, a pénzt a hasához szorította. Malbum intett, ő készen áll, s mereven a padlóra koncentrált, hogy jól értsen minden szót.- Miért támogatnak engem? Miért érdekes az Alapítvány számára az én munkám? - kérdezte Valentin, s most, hogy kimondta a hónapok óta fojtogató kérdéseket, mintha beleszédült volna saját súlytalanságába. Már nem értette, miért is akar erről tudni, kérdése teljességgel elvesztette a súlyát.

Malbum tenyerébe hajlította az ujjait, megnézte a körmét, fölkészült a válaszra.- Azért - mondta lassan Malbum -, mert olyan dolgokat, eseményeket, ösz- szefüggéseket is meglát, melyek fölött mások tekintete elsiklik. És ha Valentin Jobbágy nem látná, és nem írná le, senki nem tudna róluk. Ela valakit érdekel, hogy mi történik vele a világban, mi történik körülötte, az elsősorban az irodalomból értesülhet róla, onnan tudhatja meg, mi történik valójában. Számunkra a maga munkája nélkülözhetetlen. Kincs, amire nem vigyázhatunk eléggé. Megfelelő magyarázat?- Ezt most komolyan mondja? - csodálkozott Valentin, mint akit titokban kineveztek.

Malbum összehúzta a szemét, Valentin válla fölött kinézett az utcára. Nem volt mit hozzátenni.

59