Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 11. szám - A HETVENÉVES BUDA FERENC KÖSZÖNTÉSE - Podmaniczky Szilárd: Hutchinston rugói
Ha bizonytalan vagy a dolgod felől, nyugodtan kérdezz rá az Alapítványnál, nincs veszítenivalód. Nekem úgy tűnik, gyerekesen ragaszkodsz a titkokhoz, a különös összefüggésekhez. De te tudod, te vagy az író. A ruhákról és a titokzatos Kiwiről szóló jegyzeteidet nem volt könnyű lefordítani, mert nem láttam pontosan a leírások értelmét. Például nem egészen értem, mit akartál ebben írni, 'Ha este nem hal meg az ember, nappal nem is élt'. Ha rákérdeznek, hogy is van ez, ne lepődj meg, lehet, hogy én értettem félre valamit. Tudod, a fordítás már csak ilyen. És milyenek a csajok Windmühlében? Erről egy szót sem írtál. Talán történt valami? A fordítást az üzenethez csatolva találod. Küldhetsz még párat, szívesen lefordítom, most éppen van rá időm. Aláírás, szervusz." Valentin kinyitotta a csatolt fordításokat, sokkal hosszabbak voltak, mint az ő jegyzetei. Mit fordíthatott ez a Ben? Szótárral szavakat egyeztetett. Az asztalon előbb a piros fény gyulladt ki, s csak aztán szólalt meg a telefon. Valentin zavarba jött, eddig nem kereste senki. Fölemelte a kagylót, úgy szorította a füléhez, mintha attól tartana, leégeti a haját.- Mister Valentin Jobbágy - mondta. A vonal másik végén Malbum jelentkezett.- Rég láttam már - mondta hűvösen Malbum, amiből Valentin azonnal Flüelen beszámolójára gondolt. Valentin elvörösödött, fülére izzadt a kagyló.- Nem, nem bujkálok sehol - mentegetőzött Valentin.- Ha délután ráér, szívesen meglátogatom - mondta Malbum -, természetesen, ha nem zavarom a munkájában.- Nem, dehogy, jöjjön nyugodtan - motyogta Valentin, s ezzel mintha azt mondaná, eddig alig fordított időt a munkájára, ezért gyorsan hozzátette -, jól be tudom osztani az időm. A vonal megszakadt, vagy Malbum tette le a kagylót. Valentin nyugtalanul bámult a sípoló készülék fülrácsába, gyomra összeugrott, mint régen, mikor valami ostobaságot csinált. De hát mit, most mit tettem, hogy így kell éreznem, töprengett Valentin, és lecsapta a kagylót. Floppyt nyomott a laptop oldalába, átmásolta Ben fordításait. Fokozatosan állt helyre a nyugalma. Jó alkalom lesz Malbumnak átadni a munkáit, amit nem hagyhat válasz nélkül. Valentin felöltözött, a floppyt berakta a mellényzsebbe. A múlt héten a központ közelében nyomdai vállalatot látott. Az utcán fülledt, párás idő fogadta, a fény bágyadtan remegett a házak falán. Mire leért a lejtőn, inge a hátára tapadt. Otthoni idegessége megtette a hatását. Alighogy a főutcára tért a lejtő után, a gyomra megcsavarodott, s ha nem lett volna nyitva a sarki közvécé, megemlegeti ezt a napot. Valentin szétnézett, figyeli-e valaki. A vécével szemközti pádon, ahol ő is sokat üldögélt, alacsony, sapkás férfi majszolta a szendvicsét, s Valentin minden mozdulatát figyelte. De csak az egyik szemével. A másik fehér szövettel leragasztva, a kötés előtt széles keretű 55
