Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 9. szám - Vekerdi László: Staar Gyula: Fizikusok az aranykorból

egy évfolyammal előttem, a bátyám osztálytársa volt. Amikor Temesváron járt, mindig eljött hozzánk. Köteteit mind megvásároltam, nagyon szeretem a verseit. A Kriterion Könyvkiadó Bukarestben 1978-ban jelentette meg a Szürkület című verskötetét, benne a Halottak napja Bécsben című híres versével, ami így kezdődik:

»Befonnak egyszer téged is valami pompás koszorúba idegen lesz majd és hideg minden akár a bécsi utca elgurulsz mint egy villamos utánad felgörbül a vágány kutyatejpáfrány tör át a járdán kit érdekel hogy erre jártál«

majd a közepe táján így folytatódik:

»Én királyom nagy királyom ki születtél Kolozsváron gyertyámat most érted gyújtom mennyben és pokolban szószóló légy érettünk közbenjáró ....«- Tudod mi van kipontozva? - kérdezte Kányádi. - Megmondom neked - és a Romániában megjelent Szürkület kötetébe a szedés mellé kézzel beírta nekem a kicenzúrázott szakaszt:

»Fölséges uram kend hogyha férkőzése volna közelébe kérje meg odafent hogy vetne már véget a nagy protokollnak dolgaink romlanak és bizony, hogy avégett s lenne védelmünkre hogy ne kéne nyelvünk féltünkben lenyelnünk s önnön szégyenünkre.«

Nekem azonban megvolt Sándornak a Magyarországon kiadott Fekete-piros versek kötete, sőt verseinek egy román nyelvű válogatása is. A neves, azóta elhalálozott ortodox román költő, loan Alexandru írt hozzá szép előszót. Mind a magyarországi, mind a román nyelvű kiadásban a Halottak napja Bécsben című vers hiánytalanul megjelent. Ezeket a hónom alá fogtam és bevittem a szekus őrnagynak. Kereste bennük Kányádi beírását, persze nem találta, hiszen ezekben a teljes vers jelent meg. Morgolódott, és elkönyvelhette magában, hogy most nem jól dolgozott az informátora. Kányádi verseskötetét még benntartották, s csak jó fél év múlva, ősszel adták vissza.

111