Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 9. szám - Zelei Miklós: Aki a fegyverét nem dobta el
Magyar bakák fegyverben 1943 nyarán, a munkácsi kaszámyaudvaron. Balról a második Lukács Elek. Szlovákiában, Bajánházán. Újlaky László él, volt itt vagy két éve. Október 28-án bejöttek a felszabadító csapatok, itthon leltek meg, nagy sebem volt, még feküdtem. Ezzel a sebbel én elmentem aztán a szomszédban lévő orvoshoz, az orosz orvoshoz, és ő úgy lekezelt engem, hogy kiújult a sebem. Amikor aztán lábra kaptam, mentem jobbra is, balra is, kopogtattam mindenhol, hogy másodosztályú invalid vagyok. Mindenütt az volt a kérdés, hogy ki ellen harcolt, hol történt. A valóságot mondtam. A szovjet hadsereg ellen. Akkor mit akar? Az ellenségtől kenyeret akar? Nem jár magának semmi, maga fasiszta! Menjen haza. Ráborítottam az egyikre az asztalt, de hiába, nem részesültem segítségben. Behívogattak bizottságok elé, hogy megállapítsák, jár a rokkantsági, vagy nem. De a bizottságok is azt mondták, hogy magyar katona voltam, nem jár semmi. A milíciát akarták hívni, mert megmondtam nekik, ha az baj, hogy magyar rezsim alatt, magyarként magyar katona voltam, akkor majd ha megnől a fiam és hadköteles lesz, nem fogom engedni a szovjet hadseregbe! Ezt többet ne mondja! Megmondom én tízszer is! Jobb lesz, ha maga nem politizál! Maguk vezettek rá a politikára! Ha az baj, hogy egy magyar anyanyelvű magyar katona volt, akkor hogy lehet egy magyar anyanyelvű szovjet katona? Az akkor még nagyobb baj. Hű, milícia, milícia! Pedig nem is volt fiam, hanem két Lukács Elek az ungvári Szent Bazil Kórház kórtermében. lányom van. Az egyiket férjhez adtam a szomszéd faluba, ide a házunkba meg szállítottam egy vöt. Voltam hát elárusító, kézbesítő, huszonkét évig éjjeliőrködtem, itt Sislócon, nyírtam a juhokat, ástam a kertet, foglalkoztam én mindennel. Nem hátráltam én meg semmi munkától, annak ellenére, hogy féllábú vagyok. Hetvenkettőben otthagytam az éjjeliőrséget, mert fekvőbeteg lett a feleségem. Hetvenöt szeptember 6-án meghalt, én majd aztán szeptember 15-én kimentem mezőőrnek. És húsz éven át csináltam. Ezen a tavaszon már nem voltam hajlandó kimenni. 40
