Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 9. szám - Tandori Dezső: A (téma)körökön kívül (és belül); Egy vers kiegészítése; Szabad önkallasztó vers; Kallasztott pótdal; Egy kallódó írás; Kallasztott záróvers, itt
rettegek, mikor kell újra marokszám szedni magam. Valami maradt a fejemben, e dióhéjban, a vérzés után. Orvoshoz nem járok. A cigaretta és a szesz: nem rabtartóm, de különféle arányokban élek velük. Szerelem nyista. Kapcsolat: az irodalom. Kapcsolati személyem: én magam. Kapcsolati szeszélyem csak általában van. Profiként nincs. ** * Ennyit (ennyi dióhéjban) a dióhéjról. De a többi se más káposzta. Ja, és Totyi után én még csak megvagyok. Hanem hogy a mi halálunk után - Főmedvémék?!? Nem lesz arra dióhéjnyi se, senkink. 2005 áprilisában Kallasztott záróvers, itt (S Miss Than. = Virginia Woolf. - „Da Tagte Es", mondá Beckett, 30-as évek) Persze, persze, ahogy V. W. írja, belépett a betegség magánbirodalmába; persze, tudta, senki sem érdekel másiknak hiteles útja, a múltja; már persze az is mi, ezt is Virginia írja, személye kezdett kettébe-hasadni, ceruzája oly pontos feljegyzéseket készített arról, amit ő maga azért oly ködösen gondolt. Eltekintek az a „hát a hasad, ni!" féle viccektől, de a viccet se ostromlom, mint a „mikor valamit nem tudunk vagy nem akarunk kimondani, viccel kerekedünk mások fölébe", megj. holott magunk se vagyunk meg... de elég. Nemcsak a halálról, az életről, mint az illness, loneliness és más Loch Ness-ek (nesze!) girodalmáról, divat az így idegen szó, na, én nem tudom, de legyen, the... derdiedas... na, én se vagyok meg ezzel. Elég, egész napokat nem lehetne a szobában tölteni. (Lehetne, lehetett.) Nem mérvadóak, tan ide, tosz o., azok a napok, amikor csúcsteljesítményre mész (mennyiség), vagy ha a minőség bódulata jár át. Ilyenkor könnyű azt, Miss Thanatosz, mondani, nekem senki nem kell, már egy madár se. Nem, ez (o. = oda) nincs (sincs) így. De ha belegondolok, s itt tömör leszek: persze, tucatszor megírtam, ha csak belegondolok, semerre sem bírnék menni, ha rajtam állna, nem megy, minden környék borzaszt, minden találkozás kiszámíthatatlan, de akkor még 31