Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 9. szám - Tandori Dezső: A (téma)körökön kívül (és belül); Egy vers kiegészítése; Szabad önkallasztó vers; Kallasztott pótdal; Egy kallódó írás; Kallasztott záróvers, itt

dolgokat fejtegettem, akkor is (1960-1968) tematikus valék, s ez volt a tárgyam. A filozófia. Társakról nyilatkozni nem ildomos, főleg ha az itteni - de másutt közönség szerint is szép sokra vitték dolgukkal. Áldás ezen! Magam a játékmedvéket (komoly tárgy), a madarakat, kiket háznál neveltünk fel, tartottunk (egykori vad madarak, már kiszolgáltatott rászorulók, de mindegy), a házi bajnokságokat, aztán az egyáltalán nem házi, angliai és franciaországi, német- és írországi lóversenyeket, e porondot - mindig tárgynak éreztem. Az én témám, méghozzá valami rendszeralkotás tárgyainak.

Természetes, hogy a legnagyobb Derbyről, a klasszikus futamokról, a kisebb hendikepekről, a gátversenyekről stb. szóló beszámolóim is annyira „kapták el" a természete szerint másféle közönséget, mint a német szupershow-mester csü- csöri szája vagy a slágerénekes mallorcai királyságának híre. (Ezeknél semmivel se ér többet, persze, szentül tudhatjuk, a honi fülmozgató szoprán férfihangja, netán a sikkasztással vádolt ikszipszilon alagútterve a velencei nádasok és Siófok közt.)

Nem tudtam elérni közönségünk természetének olybéli változását, hogy - élményei híján! Ez a varázsige! - érdeklődni kezdjen az angol stb. lóügy iránt. Pedig hányán, de hányán „jönnének ki velem" (én se járok már), néznének meg egy irodát Grazban, Bécsben, én-nem-tudom-hol. O! Az nem úgy megy.

Mikor követjük (talán) helyesen a megérzésünket, mikor ér az még egyáltalán valamit, és mikor próbáljuk már csak „erőből", fogcsikorgatva helyettesíteni (puszta logika alapján, és ez sok kudarc forrása, nagyon is!). De az egészben ez a lényeg: HA VALAKINEK NEM TERMÉSZETE AZ ÜGY, NEM ÉRINTI MEG A TÁRGY... HÁT HIÁBA KÖZÖS A TÉMA!

Kisebb a baj, ha nem közös a téma, de egyképp vonzó a tárgy; már hogy ki ne fejtsem, kik-mik tartoznak e tárgykörbe...'.

Körön kívülinek körön belülivel közösködni: nem tragédia, de nem is a csúcsok csúcsa. Váljanak el ily utak.

Egy vers kiegészítése

(Elkallódó! Második fele helyett! Más!) Végkisded

A tiszta levegőn át, mely betódult, a legközelebb álltam a halálhoz.

S hozzá állok, legközelebb, ha bódult józanságom „Adj, király, katonát!"-hoz.

24