Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Tandori Dezső: Az én Gergelynaptáram

Tehát végképp mi? így nem tudok az életemről etc.

Hiába zár kört, az anyag nem tiszta (hanyagul rajzoltam, de nem krumpliként is u. a.). Csak a kezelési mód lehet az. Csak a „regény" konzisztens. Ennyiben nem tükrözi utunkat.

Konzisztenciám: nem utam. Forró, csendes, magányos délutánom. Pont, melyet elhiszek, illetve szelíd erőszakkal létezhet. Hagyom.

Ugye, kifejtettem: nem bizonyíthatom konzisztenciámat a világnak, mert a világ csak világi eszközöket/bői ért. S akkor konzisztenciámnak vége. Mire jó ez a te konzisztenciád? - kérdi aktualizálóan a mindennapokban élő, mégis így-úgy szellemi barátom. (A „mégis így-úgy szellemi" ember ma az, aki legalább kételyek, tagadások erejéig foglalkozik evidenciánkkal!)

A többiek? A többiek. Az abszolút-csak-világ ők.

8.

Persze, hogy nem akarok konzisztensen együttlenni senkivel. (Nincs is olyan?) Ha feldolgozott papírjaimat is ki akarom dobni a szemétbe, ne legyek velük együtt percig se tovább. Csak kint eleve rakodás folyik... stb.

Mennyi jegyzet jön még? Milyen henye dolgok! Szinte semmi nem témám, sajnos, amiről irodalmi emberekkel is beszélgethetnék. (Nem egészen igaz, írom most.) De: az alsónadrág-rakodást nem mesélhetem folyton. Félreértenék. Nekem nem „egy ember" ér annyit, mint az ilyen rakodás. Kapcsolatom, sajnos, az nem ér többet. Ahogy én - vegyük a legrosszabbul - kapcsolatra képes vagyok. De így nem vagyok képes inni se, semmit a magam kedvére tenni se.

Hogyan mondhatnám el, Totyi életét hányszor mentettem meg? „Mikrovilág", hallom a kiáltást.

Már egy beszélgetés erejéig sem tudok alapfogalmaimból kizökkenni. Pl. az ajtó-nem-nyitás, nincs-telefon stb. Bánat, csüggedés fog el minden érintkezés után. Hiába, hogy jó volt a beszélgetés, szükséges volt. Megvertnek érzem magam utána. Magamat hibáztatom kétszeresen is így. (Logikus.)

Az út valamely pontig: végképp nem magyarázható. Nekem pedig mentegetőzésem is ez lenne. Hogy „mégis", akkor!

Az „egyenes ember"

<9

*9

\

80