Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - N. Horváth Béla: Kinek írta József Attila a Szabadötleteket?
N. Horváth Béla Kinek írta József Attila a Szabad-ötleteket? A Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben, József Attilának ez a megrázóan különös szabad asszociációs írása sok vitát gerjesztett. A szocializmus időszakában mindenekelőtt azt, hogy irodalmi alkotás-e vagy csak egy beteg ember látlelete. Tehát az olvasók bekukucs- kálhatnak-e az emberi lélek mélyén őrzött, titkolt gondolatokba, erotikus fantáziák által gerjesztett képzetekbe, jelenetekbe, emléktöredékekbe, vagy pedig mindez az intimitás úgy kezelendő, ahogy a betegségben kiszolgáltatott ember szóbeli, testi megnyilvánulására vonatkozó etikai szabály előírja. Miközben értelmiségi körökben kézről kézre terjedt az ún. analitikus napló gépelt, sokszorosított változata, a József Attila-kutatás is megha- sonlott. Mérvadó tekintélyek nem értettek egyet (s azóta sem értenek egyet) a nyilvánosságra hozatallal, mások, a fiatalabb generáció képviselői viszont erősen szorgalmazták azt. így aztán a rendszerváltozás időszakában, a tabudöntögetés mámorában elhárult az akadály, s a Miért fáj ma is kötetben1 szakszerű szöveggondozással, kísérő tanulmányok körében megjelent a sokáig hozzáférhetetlen irat. Nem változtatta meg a József Attiláról való gondolkodásunkat. Nem vált csemegévé, fiatalok nem csámcsogtak az obszcén, trágár kifejezéseken, nem akadt (szerencsére) senki, aki ki akarta volna játszani ezt a szöveget más művekkel szemben - tehát nem igazolódtak be a korábbi aggodalmak. Ugyanakkor a szakirodalomban sem hozott áttörést a most már legálisan idézhető, hozzáférhető alkotás. Mindmáig nem született meg monografikus igényű feldolgozása, amely a töredékhalmazt megalkotó (vagy szétrobbantó) gondolatrendszert - filozófiai, pszichológiai, pszichoanalitikai, alkotáslélektani elveket, meglátásokat - éppúgy feltárta volna, mint a szövegstruktúrát, illetve a szöveg filológiai adatait. A keletkezés dátumáról, körülményeiről maga a költő tudósít, hisz pontosan datálja művét, utal a megírás helyszíneire is. A kutatás azonban mindmáig nem tisztázta, mi késztette József Attilát erre a különös alkotásra. Miért nem A Dunánált írta, hisz a két szöveg párhuzamosan keletkezett, amint azt Tverdota György2 feltárta. Eléggé elterjedt nézet szerint Gyömrői Edit felszólítására-tanácsára keletkezett a szöveg. Ezt azonban már 1971-ben a Vezér Erzsébet által közreadott interjúban az analitikusnő cáfolta: „Nemcsak hogy nem én írattam, de nem is tudtam róla, soha nem is láttam! Én nem tudom, hogy más pszichoterapisták csinálják-e, én soha nem csinálom. Ha én dolgozom egy beteggel, akkor nem azt akarom tudni, amit ő tud és tudva gondol, hanem amit nem akar tudni. És akkor én arra figyelek, hogy mi jön keresztül a sorok között. Tehát nem bátorítom arra, hogy megkomponálja a gondolatait. Imi pedig nem lehet úgy, hogy az ember nem fogalmaz"3. Az interjú eredeti szövege, amelyet (feltehetőleg) magnetofonfelvétel rögzített, s amelyet aztán Vezér Erzsébet megszerkesztve publikált, több bizonytalanságot is rejt. Amikor először szóba kerül az analitikus napló, érdekes párbeszéd bontakozik ki: [Gyömrői] „Nem is tudok erről az analitikus... erről a naplóról. 50
