Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Valachi Anna: Szóra bírt, hallgatag mélységek
látás alapozhatta meg freudomarxista törekvéseit, hiszen a párhuzam kézenfekvő volt: az elnyomott és kizsákmányolt proletariátus éppúgy szenvedett és lázadozott alárendelt és megalázott helyzetében, mint a szeretethiányt vadsággal kompenzáló gyerekek a rajtuk uralkodó felnőttek mostoha bánásmódja ellen. József Attila „az új század új tudományától" - ahogyan akkoriban a pszichoanalízist emlegették - az egzisztenciális függőségből szabadulni vágyó tömegek öntudatosodását és a társadalmi neurózisok gyógyítását remélte. Természetesen nem a semmiből keletkeztek a költő freudomarxista eszméi, hanem szorosan kapcsolódtak az egyéni problémák kollektív megoldását kínáló ideológiai törekvésekhez, melyeknek a húszas-harmincas években már kiterjedt irodalma volt. Erős Ferenc26 számos párhuzamot kimutatott a szexuális és szociális kérdések szoros összetartozását hirdető Wihelm Reich - a németországi SEXPOL-mozgalom alapítója - és József Attila gondolatai között. Mindketten különösen fontos szerepet tulajdonítottak a szexuális problémáknak, s annak alapján különböztették meg a genitális (forradalmi) és a neurotikus (szorongó, impotens) jellemet, hogy képesek-e a kielégülésre. A pszichoanalitikus terápia céljának pedig praktikusan azt tartották, hogy a neurotikusból forradalmár váljék. József Attila 1932 júniusában publikált Egyéniség és valóság című filozófiai pamfletjében ugyanezekkel a gondolatokkal találkozunk - és nyilván nem véletlenül. Erős Ferenc szerint „József Attila Wilhelm Reich nevével több helyen találkozhatott; a freudomarxista irányzat Magyarországon, illetve a magyar nyelvterületen mindenekelőtt Reich elgondolásainak recepciójaként jelentkezett. A harmincas években két Reich-szöveg is megjelent magyarul" - az Emberismeret egyik különszámában 1935-ben, illetve 1934-ben, a kolozsvári Korunk hasábjain.27 Horváth Iván szerint az egyik Reich-tanulmányrészletet minden bizonynyal József Attila fordította magyarra - természetesen névtelenül.28 * Befejezetlenül maradt Hegel, Marx, Freud című elméleti írásán kívül számos más alkalommal is foglalkozott a költő a marxizmus és a freudizmus szintetizálásának problematikájával. Marx szimbolizmusa című tanulmányvázlatában25például - miután leszögezte: „a társadalom alapja biológiai" - a marxi fogalmakat a freudi felettes én és a tudatalatti viszonyrendszerében helyezte el: „Felépítmény: a tudat" - „Gazdasági alap - a tudattalan". Az egymásnak megfeleltetett struktúrák alapján pedig úgy tekintette a proletariátus és a burzsoázia harcát, mint a tudattalan törekvését az elnyomottak fölszabadulására, az elnémított ösztönvilág harsány forradalmát a létezését ellehetetlenítő, ráerőszakolt gátlásokkal szemben. „Az emberek, amikor elhelyezkednek a társadalom kereteiben, akaratuktól független társadalmi viszonyokba, az u. n. termelési viszonyokba lépnek. Ez az elhe26 Erős 2001.167-183. 22 Uo. 28 Horváth 1997 2^ Horváth-Tverdota 2001 44
