Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Valachi Anna: Szóra bírt, hallgatag mélységek

lülmúlta orvosáét. Nemcsak az analízis honoráriuma fejében stilizált Rapaport- könyvből19 tájékozódott a lelki eredetű betegségekről, az elfojtások és a traumák tudatosításának terápiás hatásáról, hanem a korabeli magyar és német nyelvű szakirodalmat is minden bizonnyal alaposan ismerte. Pszichoanalitikus olvasmányairól keveset tudunk - halála után ugyanis a freudizmus iránti ellenszenvét sohasem palástoló Szántó Judit alaposan megrostálta házi könyvtárát,20 József Attila pedig Freudon kívül kevés szerzőre hivatkozott -, de Ferenczi Sándor műveinek ismeretéről verseinek és önvallomásainak szellemisége mindenképpen tanúskodik.21 Föltételezhetően rendszeresen olvasta a Lélekkutatás című szakfolyóiratot - amelybe Rapaport publikált, továbbá az Emberismeretet, valamint a német nyelvű Imagót.22 Meghatározó olvasmányélménye lehetett dr. Max FFodann, berlini orvos Igazán a gólya hozza a kisgyereket? című könyve is, melynek ő készítette el a kontrolifordítását,23 és a magzat méhen belüli fejlődéséről szóló fejezet címét így magyarította: Milyen a gyerek az édesanya testében? (Egy későbbi önvallomásában szinte szó szerint magára alkalmazza majd a cím sugallta képet: „gyermek vagyok az anyatestben".)24

Ferenczi Sándor anyaközpontú genitálteóriája,25 továbbá az introjekció (magába vetítés) és a viszontáttétel identitásalakító szerepét hangsúlyozó elméleti újításai, valamint a kölcsönös analízist szorgalmazó, interperszonális terápiás kezdeményezései döntő hatással lehettek József Attilára, alapvetően átformálva világszemléletét és metaforikus gondolkodását. Erre vall, hogy a költő mindinkább egyetemes érvényű modellként alkalmazta verseiben, prózai írásaiban a pszichoanalitikus emberszemléletet, mely szerint a méhen belüli anya-gyerek duálunió háborítatlan egységét, a magzati lét boldog szimbiózis-élményét szükségszerűen követi a születés, majd az anyáról való leválás traumája, s az indi- viduációs folyamat során a külsővé, idegenné váló világ nem segíti többé az egyént.

József Attila az ősi-eredendő egész kettéhasadásának analógiájára láttatta az alany és a tárgy, az én és a világ viszonyát. így jellemezte - önnön sorsán keresztül - a felnőtté válás stációit is, a boldog „elvegyüléstől" a kényszerű maRapaport 1931 - Lengyel András megfordítja a mindeddig hitelesnek vélt kronológiát: szerinte Rapaport doktor mintegy „ledolgozta" a stilizálás honoráriumát, amikor kezelésbe vette József Attilát. Ld. Lengyel 1996. 74.

20 Vö. Tasi 1996. 8.

21 Ferenczi fő műve, a Thalassa hatása számos versének motívumaiban kimutatható. Vö. Kassai 2000, ill. Valachi 2000

22 Erre Németh (1998) emlékezéseiből (451.), de a költő egyik leveléből is következtethetünk. 1932. február 26-án, saját levélpapírján Hódmezővásárhelyre írt levelében néhány szívességet kér Makaiéktól: „küldjétek föl könyveimet, legfőképpen Rappaportét, (sic!) az Imagot". Ld. Miklós 1987

2^ Ld. Müller Lajos emlékezését in JAEK 284.

2^ József Attila: Vallomás. Szabolcsi Miklós a szöveget - stílusa, gondolatmenete, belső szerkezete alapján - az 1932-35 közti tanulmányokkal rokonította. In JAM, I. 715-716., ill. 750.

2^ A Thalassa 1924-ben jelent meg németül Versusch einer Genitaltheorie (Egy genitális elmélet kísérlete címmel), majd magyarul 1929-ben, Katasztrófák a nemi működés fejlődésében címmel.

42