Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Valachi Anna: Szóra bírt, hallgatag mélységek
A személyiség titkait firtató tudomány műveléséhez jókora adag ön-élvebon- colási hajlandóság szükséges. Freud annak idején saját álmait analizálva dolgozta ki Álomfejtés című, korszakalkotó művét,8 valamint a tudattalan működésének elméletét, míg a tanait népszerűsítő, majd továbbfejlesztő Ferenczi Sándor, a pszichoanalízis budapesti iskolájának vezéralakja - a kezelési tapasztalatairól vezetett Klinikai napló9 tanúsága szerint - ugyancsak saját élményei alapján kísérletezte ki a kölcsönös analízis terápiás újításait. „Mindent önmagán próbált ki, a testén vagy a lelkén, csak azután hitte el" - írta 1933 nyarán Ferenczi- nekrológjában Kosztolányi Dezső,10 s úgy tűnhet számunkra, mintha József Attila élményközpontú, képzeletjátékon alapuló költői „munkamódszerét" foglalta volna szavakba. Akkor vált a költő számára univerzális érvényű eszmerendszerré a pszichoanalitikus elmélet, amikor saját magán is kipróbálta - eredetileg gyógyulási és önismereti szándékkal, majd új világszemléleti modell és költői technika reményében - a pszichoszomatikus betegségek kezelésére is alkalmas lélekelemző terápiát. Mindaddig - hiába ismerte alaposan a szakirodalmat - a tan nem hatott rá olyan intenzíven, hogy átalakítsa világszemléletét, 1930-ig írt cikkeiben pedig kimondottan lélektanellenesnek mutatkozott.11 Szigeti Lajos Sándor hívta föl rá a figyelmet, hogy József Attila már tizennyolc éves korában olvasott Freudról és a költői szublimációról a szegedi Csönd című folyóiratban.12 Bécsi egyetemistaként is szenvedélyesen foglalkoztatta a lélekelemzés,13 1928 tavaszán pedig a Századunk folyóirat asztalánál a pszichoanalízis budapesti iskolájának képviselőivel - köztük Róheim Gézával - is megismerkedett.14 Revelatív hatást azonban csak akkor váltottak ki belőle Freud fölfedezései, amikor önnön médiumaként próbálta ki a lélekelemző gyakorlatot. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a huszonhat éves költőforradalmár a Döntsd a tökét, ne siránkozz című kötete megjelenését követően, 1931 nyarán, dr. Rapaport Samu pácienseként ismerte meg az analitikus terápiát15 - ezt követően 8 Freud már az Álomfejté,shez fűzött előszavában beismerte: „csak saját álmaim és pszichoanalitikai kezelésben álló betegeim álmai között válogathattam. (...) Saját álmaim közlésével viszont óhatatlanul együtt jár, hogy idegenek mélyebben beleláthatnak saját lelki életem bizalmas részleteibe, mint kedvemre való volna, és amennyire ez egyébként elvárható egy szerzőtől, aki nem költő, hanem természettudós. Ez kellemetlen, de elkerülhetetlen volt; beletörődtem, nehogy pszichológiai eredményeim bizonyításáról teljesen le kelljen mondanom.". In. Freud 1985. 9. 9 Ferenczi 1996 In Mészáros 2000., 54. 11 Igaz, pszichologizmuson nem pszichoanalízist értett, melynek célja a tudattalan feltárása - éppen ellenkezőleg: Ady-víziójában az „áldott pszichologizmus módszerét" mint „köznapi ostyát" jellemzi, „amelybe kvarckristályokat, magyarul homokot pakolunk s azt a beteg lelkeknek beadván, úgy véljük, hogy kvarcfénykezelésben részesítjük őket". Ld. Ady-vízió. A Toll, 1929. augusztus 18. In. Horváth 1995.151. 12 Szigeti 1988. 260. 10 Erre Kovács György, a költő bécsi szobatársa emlékezett. Ld. JAEK 154. 14 Vö. Valachi 2002 10 Vö. Valachi 1992, Lengyel 1996. 55-90., Szabolcsi 1998. 60-66. 40
