Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Valachi Anna: Szóra bírt, hallgatag mélységek
Az ötvenes-hatvanas évek magyarországi kultúrpolitikája aztán újabb akadályokat gördített a kutatás elé, mivel a mélylélektant akkoriban „idealista, burzsoá tudomány"-nak, „polgári bomlástermék"-nek minősítették.3 Nemes Lívia kifejezésével „minden »pszi«-vel kezdődő tudományt" gyanakvás övezett hazánkban, s átmenetileg be is tiltották a pszichológia oktatását.4 József Attila pszichoanalitikus írásai - egészen a kilencvenes évek elejéig - a kutatók számára is hozzáférhetetlenek voltak, s az irodalmárok közül csak kevesen ásták bele magukat a tiltott, majd megtűrt tudománynak számító lélekelemzés szakirodaimába. Azóta sorra jelennek meg a korábban zárt anyagként kezelt József Attila-szö- vegek: 1992-ben a Horváth Iván és Tverdota György szerkesztette „Miért fáj ma is" - Az ismeretlen József Attila című dokumentum- és tanulmánygyűjtemény volt az első fecske,5 és ugyanez a szerkesztőpáros rendezi sajtó alá a prózai művek új kritikai kiadását is.6 Az évtizedeken keresztül lappangó, időközben előkerült kéziratok szövegei telis-tele vannak pszichoanalitikus vonatkozásokkal - ezek azonban egyelőre csak az interneten olvashatók. Öt éve rendezték meg Bókay Antal és Erős Ferenc szervezésében a Pécsi Tudományegyetemen az első olyan műhelykonferenciát,7 * * mely a költő pszichoanalitikus írásainak elemzését tűzte napirendjére - tehát az életmű mélylélektani értelmezésének nagy munkája, néhány megszállott irodalmár és pszichológus jóvoltából, ha nem is összehangoltan, de már elkezdődött. Mégis úgy tűnik: ez a fajta megközelítés az irodalomkutatásban egyelőre kuriózumnak minősül, annak ellenére, hogy az így nyert műelemzési-alkotáslélektani felismeréseket valamennyi írói-költői életműben hasznosítani lehetne. Abban ma már mindenki egyetért, hogy József Attila a harmincas évek első harmadától kezdve mintegy személyében szimbolizálta az irodalom és a pszichoanalízis termékeny kapcsolatát, méghozzá úgy, hogy a mélylélektani esettanulmányok fölismeréseit költőként és filozófusként is sokrétűen hasznosította. A pszichoanalízis életmű-alakító hatásának rekonstrukciójához azonban szakítani kellene azzal a torz gyakorlattal, amely József Attila szellemi örökségét elemezve külön vizsgálja a magánembert, a lírikust és a bölcselőt - ahelyett, hogy ugyanazon szellemiség különféle megnyilvánulási formáit próbálná azonosítani műveiben, magánleveleiben, önvallomásaiban, valamint íráskísérleteiben. Ezek tudniillik nélkülözhetetlenek az eszmei hatásokat emocionálisan „megélő" és racionálisan kiaknázó költő megértéséhez. 3 Vö. Harmat 1994. 413-495 4 Nemes 2001 ^ Horváth-Tverdota 1992 ^ Horváth-Tverdota 2001 ^ A Pécsi Tudományegyetem 2000. március 10-11-i „Határ-lét és perem-szöveg. József Attila pszichoanalitikus írásai" című műhelykonferenciáján elhangzott többek között Beney Zsuzsa A születő szöveg - József Attila Szabad ötletek jegyzéke címmel tartott előadása, néhány referátum pedig nyomtatásban is megjelent, köztük Beney 2000, Kassai 2000, N. Horváth 2000, Tverdota 2000, Valachi 2000 39
