Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Beney Zsuzsa: Mintha a létből ballagna haza
Beney Zsuzsa Mintha a létből ballagna haza József Attila Téli éjszaka című verse egyike életműve legrejtélyesebb darabjainak - pontosabban: mondhatnék, hogy a vers mondanivalója a lét, kifejez- hetetlen, a csak - de ezen a módon mégis - versben elmondható rejtélye. így hát, ha ezt a verset tesszük elemzésünk tárgyává, még ha nem is ez a szándékunk, a versbeszéd némely tulajdonságát is észre kell vennünk. Vajon abból fakad-e a vers prózai megértésének lehetetlensége, hogy tudatos enigmát tartalmaz, vagy abból, hogy a lét olyan, önmagukban kérdezhetetlen jelenségeivel foglalkozik, melyeket éppen állíthatóságuk szótlan bizonyossága különböztet meg az emberi és az ember számára kimondható jelenségek világától? Abból-e, hogy éppen azért, mert létezésünk legmélyebb érzékelését, és annak bennünket befolyásoló hatását mutatja, direkt módon sohasem, legfeljebb mélyebb és a köznapi értelemben megfejthetetlen metaforákkal (a versbeszéd legfontosabb jellemzőjével, melyet valójában nemcsak ebben a költeményben, hanem sohasem lehet a szó mentális-logikai értelmében megérteni) írható le? A lét érzékelésének, pontosabban a léttel való betöltöttségünknek egyetlen kifejezési módja az a metaforákból fakadó rendszer, mely ennek a rejtett, a nyelven örökké kívül maradó állapotnak diszpergálása és hozzárendelése a ki- mondhatóhoz, vagyis a képekből építkező nyelvben élő világhoz. A metafora kifejezést most nem stilisztikai értelemben, tehát nem a nem-képi tartalom képi érzékeltetésének értelmében használom, hanem ennél tágabban, a létezés öntudatlan tudatának a kimondható érzelmek és érzetek emberi, vagyis nyelvi világunkba történő bevonásaként. A Téli éjszaka tehát (hasonlóan József Attila számos más verséhez, elsősorban az Eszmélethez) semmiképpen sem egy tudatos enigma kimondására tett kísérlet, hanem egy olyan szótlan létállapoté, melynek nyelvi lefordítását kell enig- matikusnak éreznünk. Az a megválaszolhatatlan kérdéshalmaz azonban, mely köztünk, olvasók és a versbéli állítások mögött meghúzódik, csak nyelvileg, és nem a nyelv-mögötti bizonyosság területén tartható enigmának. A Téli éjszaka - legalábbis a költemény első részében - hatalmas ontológiai mű, melynek megrázó hatása abból ered, hogy ontológiai mélysége a létbe tekintés olyan kényszerét és olyan megrázkódtatását idézi fel bennünk, mely a versolvasás során a pszichológiai befogadást a kognitív megértésből egy másik, mindennapi érteRészlet egy készülő, József Attila Téli éjszakáját elemző tanulmányból 30