Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Tverdota György: A tiszta költészet két változata József Attila lírájában

kedési útvonalai. A nyelv nem képez akadályt az előtt, hogy a csillagot, a szőlőszemet, az esőcseppet egyaránt gyöngyként definiáljuk. A referencia világa? Kit érdekel itt? A második strófa utolsó két sora a göröngy gyöngy voltát fejti ki. Ahogy a gyöngysort egy fonálra föl lehet fűzni, úgy a barázdákra, a termőföld eme hosszú fonalaira föl lehet fűzni, mintegy a föld díszei gyanánt a göröngyöket. A gyöngysor mellett lehetséges göröngysor is.

A harmadik strófa definíciói közvetett definíciók. A kezet, a kedves szép nő kezét a kinyújtott öt ujjal a költő csillagként definiálja: „Kezed csillag". Ezután a saját, bütykösebb férfikezét pedig rög gyanánt határozza meg: „göröngy a kezem". Mivel azonban a csillag voltaképpen gyöngy, ezért a kedves keze is gyöngy, míg a vers hősének keze marad göröngy. Mivel azonban a göröngy is - gyöngy, ezért a férfikéz is: gyöngy. Az utolsó strófában még egy definícióval találkozunk. Itt a költő magát az eget, ha úgy tetszik, a mindenséget határozza meg gyöngyként: „gyöngy lesz az ég". Az ég, a maga teljességében gömbszerű. A csillag, a szőlőszem, a vízcsepp és az ég és persze a gyöngy egyaránt gömb alakot vesznek föl, de úgy, hogy különböző nagyságúak, különböző állagúak és különböző értékűek.

Összegezve az azonosításokat: a csillag, a szőlőszem, a vízcsepp, a göröngy, a női kéz és az ég egyaránt gyöngyként varrnak meghatározva a versben, sőt a gyöngy ellentéte, a göröngy és ezáltal a férfikéz is be van vonva ebbe a definícióba. Azaz, ami a versben entitásként, önálló létezőként előfordul, mind gyöngyként van azonosítva. Négy dolgot kivéve. Az egyik a föld, a másik a barázda, a harmadik a fej, a negyedik pedig a szív. Tehát két természeti entitás és két testrész az, ami közvetlenül nincs bevonva ebbe a láncolatba, mert épp e láncolat támaszául szolgálnak. Ha magát a verset is gyöngyfüzérként definiáljuk, amelyben a gyöngyszemek az összes felsorolt szavak: a gyöngy, a csillag, a szőlőszem, a vízcsepp, a göröngy, a női kéz, a férfikéz és az ég, akkor a gyöngysor darabjaiként nem említett szavakat, tehát a földet, a barázdát, a fejet és a szívet úgy is felfoghatjuk, mint ama fonalat, amelyre a felsorolt szavak felfűzhetők. A fonálnak még egyéb szavak is részét képezik: igék, mint a „ragyog, potyog, fölfűzik, diszitik, porlad, lehullik, lesz" és a vers többi szavai, a hasonlító szócska: mint, a kötőszó, a névelő stb. A versnek tehát nemcsak a tárgya a gyöngy, hanem maga a vers is gyöngy. Ebből a szempontból a Gyöngyöt a költő öntükröző versei közé sorolhatjuk, mint a 3. számú Medáliát. A vers önmagát jelenti.

A kompozíció nyilvánvalóan zenei jellegű: nyelvi variációk egy témára. Tiszta virtuozitás, tiszta költészet, tömény vers, amelyben az alkalom, hogy történetesen Vágó Márta születésnapjára készített ajándék, a háttérbe húzódik és teret enged a nyelvi-költői bravúrnak. Hogy is mondta a költő? „Mit szólsz, mily zseniális vagyok?" Még Vágó Márta is felhúzta erre a szemöldökét, sokallva a dicsekvést. Pedig nem volt igaza. Aki ezt a verset megírta, tényleg zseniális költő volt. Csak ezt kevesen vették akkor észre. Még Vágó Márta is alig.

A Gyöngynek az utókora sem jelentéktelen. A Harmatocska, a József Attila-féle tiszta költészet késői megvalósulása a gyöngynek ezt az áldefinícióját viszi tovább: „Lágy a táj, gyöngy az est". A gyönggyel nem, de a gömbformára alapozott áldefiníciós megoldással a nevezetes egysorosban, a Balladában találkozunk: „Vízcsepp az ég, viszi a szél."

29