Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám - Körmendi Lajos: A korhely bojtár; A szabadságharc tüzértisztje
- Ha ezt a szűrt a nyakába kavarintja egy fattyú, annyi szeretője akad, hogy nem győzi űket selyemkendővel! Kicsit odébb gyönyörű ködmönök kellették magukat.- A ködmönnek három ujja van, hogy lehet az, hékás? - kiáltotta vidáman az eladó. A legény gondolkodott kicsit, aztán megvonta a vállát.- Hát úgy, hogy két ujja van, meg a hátujja! - nevetett. Hirtelen nagyon éhesnek érezte magát. Elindult a sült kolbász finom illata után, és a sátorra akadva nagy élvezettel falt. Téblábolt a vásározók között. Hamarosan komákkal találkozott, s a nagy örömtől mindjárt megszomjaztak. A csapszékben az alku végén egymás tenyerébe csapó jó néhány eladó és vevő itta az áldomást. Egy ismerős juhász lépett ki az ajtón, megszólította a befelé igyekvő Kőrizs Sankót.- Fiam, inkább a jószágho kék menni!- Mír?- Egiháború lesz - mondta a pásztor.- Honnan tudja?- A szamár a vakondtúrásokon hencsereg - mutatta az öreg. Valóban, a csapszék előtt hempergett és ordított egy szamár. A legény felnézett az égre: egyetlen felhő sem volt odafent. Rántott egyet a vállán, s belépett a csapszékbe. „Még hogy egiháború!" - dünnyögte. Ittak, idő teltén már énekeltek is: „Bort iszok én, látod pajtás, Nem élek én búval, mint más. Mert ha búval élnék, mint más, Megölne éngem a sírás". Ami ezután történt, arról nem szívesen beszélt a legény, de egy tanácsi jegyzőkönyv tanúsítja, hogy nem a jószághoz igyekezett. „Inspector úr szóval jelenti, hogy a vásárból jővén az éjszaka számos ifjak találtattak korhely kóborlásban, azonközben rútul káromkodtak, sok féle iszonyú teremtette mondásokkal mocskolták őt, sok dühösködéseket tettek úgy mint Kőrizs Sándor fia, Nemes Péter fia, Bérezi Gergely fia, kiket áristomba hajtatott. Ezen fiúk azzal mentik magukat, hogy a vásárban a bortól megittasodván nem tudták mit cselekszenek, mely helytelen mentség lévén harminc pálca ütésekkel fenyíttetik. Inspector úr jelenti, hogy Nagy Sámuel nevű fiú, ki a korhely ifjakkal találtatott, feladattatik, hogy a városban minden passzus nélkül kóborol, rosszalkodik, valamely nyomorult leányon erőszakot is tett, teherbe ejtette. Maga sem tagadja a fiú a leánnyal való közösködését, s mint hogy semmije sincs a gyermek tartására fizetendő, tizenöt pálca ütésekkel büntettetik, nem lévén bizonyos hazája, a városból kitiltatik, ki is kísértetik Karcagról". Már délelőtt volt. Sáros úton csúszkált Kőrizs Sankó, néha megborzongott a hűvös szélben. Időnként megállt, fájdalmas arccal tapogatta a hátulját, káromkodott magában. 15