Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Kerényi Ferenc: A szülőföld históriája
lően - „züllött kalmük"-nek, „a legsikeresebb rabló"-nak minősítette (55), a gyilkosának tekintett Hildegundát pedig új Juditnak, Európa megmentőjének tartotta. (Újabb közbevetés: noha a mai európai történettudomány gyökeresen másképp vélekedik a nomád birodalmak szerepéről, így Attiláról és hunjairól is, a közvélekedés olykor ma is mintha Schlözerhez állna közelebb, és ezt ránk, magyarokra úgyszintén kiterjeszti, hiszen a mindenkori analógia alapjául szolgál, hogy nép- és országnevünk az indoeurópai nyelvekben a 'hun' szó származéka.) A gyáva Buda és a dicső Attila szembeállítása mögött ugyanaz az indulat feszült, amivel a cseh nemzetiségű német színész, Franz Xaver Girzik (Jirík) 1792-es Szent István-drá- máját olvasta, benne Kupa ~ Koppány hasonló beállításával. Ezen a dráma átdolgozásával segített 1813-ban, amikor méltó drámai ellenféllé emelte, lélektanilag pedig motiválta Kupát, akit már-már Peturrá formált át. Ennek a mostani kötetben is megleljük nyomát a történelmi jegyzetek között, a kereszténység felvételéről szólva, amikor említette „Kupa Vezér párt ütését", hozzátéve itt is magyarázatul, hogy a köznép „századok olta honos Isteni tiszteletét nem örömest hagyta el (98.) Ugyanitt, a feljegyzések között található (102.) az 1697-es hegyaljai kuruc felkelők esküszövege is, valószínűleg a 'keresztes ~ kuruc' szófejtés alapján. Orosz László, a kötet sajtó alá rendezője a tőle megszokott pontossággal és felkészültséggel dolgozott. (Ezúttal - a témának megfelelően - lektorként Soós István, a korszak historiográfiájának legjobb ismerője csatlakozott hozzá.) Munkája eredményeképpen most már kirajzolódnak a nehezen megvalósuló kritikai kiadás végső körvonalai is, a kép mindjobban kikerekedik. Hadd utaljunk itt és most egyetlen, de közkeletűbb példára! A Bánk bán első kiadásának (1820) ismert ajánlása Kecskemét városának tele van helytörténeti utalásokkal, amelyeket ott mindenképpen jegyzetelni kellett. Ám ezek szellemi hátországa csak most világosodott meg igazán. Nemcsak a Partiscum = Kecskemét azonosítás teljes érvrendszerét olvashatjuk el a várostörténetben, de A' kecskeméti pusztákról szóló tanulmány felidézi egyszersmind Árpádnak Zalán fölött aratott alpári győzelmét is (a Bánk írói-ajánlásban: „Zalán első futása"), ami viszont Vörösmartynak volt forrása, hogy a honfoglalás hőskölteményének eredeti címét (Árpád Zalán ellen, 1822) vagy a drámaajánlás vagy a drámaajánlás + az 1823-ban megjelent tanulmány hatására a ma ismert Zalán futására változtassa. Most, a kötet birtokában a két változat közül az utóbbi látszik valószínűnek. Sőt, az sem zárható ki, hogy a korban leginkább olvasott Tudományos Gyűjtemény hatására kezdett érdeklődni Vörösmarty Katona iránt és jutott el az akkor még (megjelenése ellenére) szinte ismeretlen Bánk bánhoz. A kép, persze, a fiatalkori színpadi művekkel válik majd teljessé, ahogyan az a Szent István-téma átdolgozása kapcsán már feljebb felmerült. Más magyarításai során ugyanis Katona a német lovagdrámák hőseinek Kecskemét környéki helynevekből formált új, magyar hangzású nevet. A kritikai kiadások közreadásában nagy gyakorlatot és tapasztalatot szerzett Balassi Kiadó munkájáról ezúttal, sajnos, kevesebb jót mondhatunk: elsietettnek tűnik; a kötet nehézségi foka gondosabb szerkesztést és még egy korrektúra-fordulót igényelt volna. Akkor nem kerülne az ideológus Révai József a klasszika-filológus Révay József helyére (172.), nem ingadozna Ignaz Aurel Fessler fő művének német címe (72.), a névmutatóban nem kapna a derék Kis János lapszerkesztői, utólagos érdemeket (211.), nem minősülne az expálos Virág Benedek piaristának (225.) - hogy csak a leginkább szembeszökő hibák közül említsünk néhányat. Eltért a kiadó a kritikai kiadásban kötelező érvényű sorszámozás gyakorlatától is. Ehelyett papírcsík sorjelzőt találunk a kötetben, ami nem működik azokban az esetekben, amikor a szedéstükörben cím, alcím vagy eltérő betűtípus jelenik meg. Könyvjelzőnek inkább megteszi. A IV/1. kötet megjelenése Katona József életművének tudományos igényű kiadásából mindazonáltal ünnep - és nem csak Kecskemété. Mindnyájan gazdagodtunk vele. (Balassi Kiadó, Budapest, 2005) 97
