Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Rigó Róbert: Társadalmi változások Kecskeméten a népszámlálási adatok alapján (1930–2001)
Király László György szerint Kecskemét viszonylag dinamikus fejlődése a szocializmus időszakában a megyeszékhely státus megszerzésének és a város iparának gyors fejlődésének köszönhető. A város azért jutott jelentős külső forrásokhoz, mert a megyei források nagy részét itteni fejlesztésekre fordították. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével már az 50-es évek elejétől jelentős munkaerő szabadult fel, ekkor nagy gondot jelentett, hogy ezt az ipar nem tudta felszívni. A 60-as évektől egyre több ipari munkahelyet létesítettek a városban. „Az állami és tanácsi iparban foglalkoztatottak száma a városban az 1960-as 10 ezer főről 5 év alatt 12 ezer főre nőtt, újabb öt esztendő múltán pedig meghaladta a 17 ezret."33 Nőtt a nehéziparban dolgozók aránya, és csökkent az élelmiszeriparban dolgozóké. Kecskeméten főként a budapesti vállalatok hoztak létre gyáregységet, főként, amelyeknek nagy volt a munkaerőigényük. A város vezetői abban voltak érdekeltek, hogy munkahelyet teremtsenek, ezért bármilyen üzem létesítését örömmel fogadták. így „a város ipara rendkívül heterogénné vált, és együttműködésre alig képes egységekből tevődött össze."34 A hetvenes évek elején a 24 ötven főnél több dolgozót foglalkoztató üzem 19 csoportba tartozott.35 Az átgondolatlan ipartelepítéssel járó másik probléma az volt, hogy az alacsony műszaki színvonalú berendezések alacsony színvonalú szakmai munkát igényeltek, e cégek főként betanított munkásokat foglalkoztattak. Továbbá a város életét is érintő vállalati döntések nem helyben, hanem a központban születtek. A gazdasági változások a város társadalmát is teljesen átalakították. A gazdasági ágak súlyának eltolódása miatt a munkaerő is átstrukturálódott. A mezőgazdaság domináns szerepét az ipar, majd a szolgáltatás vette át. A hetvenes években a természetes szaporodás nagyobb szerepet játszott a népességszám növekedésében, mint a vándorlás, hiszen az évtized közepén országosan is kiemelkedő mértékű születésszámot regisztráltak. 1970 és 79 között a természetes szaporodás 6820 fő volt, és a vándorlási különbözet 5580 fő. A nyolcvanas években is jelentős mértékben gyarapodott a város lakossága. Ehhez az is hozzájárult, hogy Hetényegyházát 1982-ben visszacsatolták Kecskeméthez. 1980 és 89 között a természetes szaporodás 2688 fő volt, a vándorlási különbözet pedig 2946 fő.36 A város népességgyarapodása mindvégig jóval meghaladta az országos átlagot, de az alföldi megyeszékhelyekkel összehasonlítva már jóval kedvezőtlenebb a kép, csak Szegeden nőtt kisebb mértékben a lakosság, mint Kecskeméten. 1980-ban a külterületi népességet tekintve a megyeszékhelyek közül még mindig Kecskeméten volt legnagyobb az arányuk (15,2%) 37 A mai napig Bács-Kiskun megyében van a legtöbb tanya, itt él a legtöbb ember külterületen. 1990 és 2000 között a természetes szaporodás mindössze 116 fő volt, míg a vándorlási különbözet 5117 fő.38 A természetes szaporodás országosan erősen negatív, de a nagyobb városokba sokan költöznek a jobb munka- és életlehetőségek miatt. Kecskemét fontos vándorlási célpont, nagy előnye Budapest közelsége, és az, hogy autópályán viszonylag gyorsan elérhető, így jelentős multinacionális és hazai cégek is megtelepedtek itt. 33 Király L. Gy.: 127. o. 34 Uo. 35 Uo. 36 Népszámlálás 2001. 100-101. o. 37 Kiss É.: 108. o. 38 Uo. 82
