Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Rigó Róbert: Társadalmi változások Kecskeméten a népszámlálási adatok alapján (1930–2001)
A népesség vallás szerinti megoszlása 3. táblázat. A népesség felekezeti megoszlása Kecskeméten (1930-2001) Felekezetek 1930 % 1941 % 1949 % 2001 % Római katolikus 60 258 75,8 67 344 77,2 70 252 79,5 63 035 58,5 Görög katolikus 209 0,3 382 0,4 269 0,3 489 0,5 Református 16 094 20,2 16 774 19,2 16 256 h-J‘ 00 4^ 14 976 13,9 Evangélikus 1 173 1,5 1 228 1,4 1 123 1,3 1 384 1,3 Izraelita 1 567 2 1 346 1,5 269 0,3 57 Egyéb 166 0.2 269 0,3 191 0,2 975 0,9 Egyházhoz, felekezethez nem tartozó 28 13 159 12,2 Nem válaszolt12 500 11,6 Ismeretlen1 151 1,1 Összesen 79 467 100 87 269 100 88 369 100 107 749 100 Forrás: Az 1930. évi népszámlálás. 384. o. Kovács A.: 9. ov Kiss É.: 26. o., Az 1941. évi népszámlálás 2., 322. o., Népszámlálás 2001. 6.2, 18. o. A népesség felekezetek közötti megoszlására 1949-et követően csak a 2001-es nép- számlálás során kérdeztek rá, így a köztes 52 év felekezeti viszonyaira csak következtetni tudunk. Némiképp meglepőnek tűnik, hogy míg a szomszédos, mezővárosi hagyományokkal rendelkező városokban igen erős a református vallás, például Nagykőrösön, addig Kecskeméten a katolikusok aránya meghaladta az országos arányukat is. Kovács Alajos kimutatása alapján azonban egyértelműen kirajzolódik az a tendencia, hogy a legkorábbi adatoktól, 1825-től folyamatosan nőtt a római katolikusok aránya, 64,7%-ról 1930-ra 75,8%-ra. A reformátusok aránya ugyanezen idő alatt folyamatosan csökkent a lakosság közel egyharmadáról (31,9%) egyötödére (20,2%).39 40 A második világháború a város felekezeti összetételét is átalakította. „Az 1949-es nép- számlálás adatai szerint a magyar társadalom 67,8%-a vallotta magát római katolikusnak, 21,9%- a reformátusnak, 5,2%-a evangélikusnak, 2,7%-a görög katolikusnak, 1,5%-a izraelitának."110 Kecskeméten a római katolikusokon kívül az összes többi felekezethez tartozók aránya az országos átlag alatt maradt. Az izraelita felekezethez tartozók aránya csökkent a legnagyobb mértékben a második világháború idején elkövetett holocaust miatt. A városban a zsidók száma 1900-ban és 1910-ben volt a legmagasabb, 2000 fő körül, ekkor arányuk (3,5%, 3%)41 még mindig lényegesen elmaradt az országostól (4,94%, 4,99%)42. A legstabilabb létszámmal és aránnyal az evangélikusok rendelkeztek. A 2001-es népszámlálás adataiból egyértelműen megfigyelhető a szekularizáció előrehaladása a városban, hiszen míg az 1949-es felvétel során az ország lakosságának mindössze 0,1%-a tekintette magát felekezeten kívülinek, addig 2001-ben már 12,2%, illetve további 11,6%-a nem válaszolt e kérdésre. Kecskeméten a második világháború előtt az egyes valláshoz tartozás jelentősen ösz- szefüggött a társadalmi rétegződéssel és a lakóhely szegregációjával. A város területén 39 Kovács A.: 9. o. 40 Valuch T.: 270. o. 41 Kovács A.: 9. o. 42 Gyáni G. - Kövér Gy.: 128. o. 83
