Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Monostori Imre: Cs. Szabó László és a népi irodalom

inak egy része jóhiszemű félreismerése a Szovjetuniónak és a honi szocializmusnak, mindazonáltal: „Hogy a század egyik lángelméje, abban még ellenfelei se mertek kételkedni."

Németh László írói, szellemi és emberi alkata később is sokat foglalkoztatta Cs. Szabót. Az „esszéíró nemzedék" jeles tagjaként említi mindig, kiemelve „népnevelő", „iskolamester" hajlamát és attitűdjeit.34 Éppen ezen alkat bizonyos jellegzetességei maradtak számára mindvégig idegenek. „Csodáltam befogadóképességét, csodáltam lázasan, szakadatlanul működő agyát. Annál izzóbb agyat és fogékonyabb szellemet aligha termett akkori intellektuális életünk." Kételkedik viszont abban, hogy asszimilálni is tudta a tömérdek felszívott szellemi táplálékot, mert: „közben állandóan szerepekben látta magát". Vértanú-szerepekben is, egész lénye drámai volt. S ez tőle - Cs. Szabótól - mindvégig idegen maradt.35 Ugyanakkor azt is látja, hogy ugyanez a „vértanúhajlam" hatja át legjobb történelmi drámáit.36

1980 őszén Cs. Szabó nagyívű tanulmányban tárja föl a politikai élet és az irodalmi élet szoros kapcsolatát az 1945 és 1948 közötti Magyarországon.37 Németh László ekkori munkásságában nagyra értékeli, hogy „többé nem mimózalelkű próféta", hanem nagyregények s történelmi drámák írója, s ez utóbbiként, „immár joggal vetíthette önarcképét elbukó történelmi nagyságok és kisebbségi vértanúk alakjába". Németh „apostoli alkat", „hitvalló hadakozó" volt, aki „végzetszerűen el volt kötelezve a 16. századi reformációnak". Elitista hit, utópista látomások vezették, ám vitathatatlanul „lángeszű író és reformer".38

„Nagy barátom, Illyés Gyula"

Láttuk, hogy a Puszták népe óta Cs. Szabó László szemében Illyés a „született jó író", s élete végéig nagy híve maradt személyének és munkásságának. Sőt, ennél még több is a számára Illyés: benne találja meg azt az egészséges „klasszikus" öntvényt, amely a legkényesebb európai ízlésnek, esztétikai mértéknek is megfelelő, népből jött nemzeti író ismérveit reprezentálja. A magyar irodalomban a népi-urbánus ellentéteket elméletileg feloldani igyekvő Cs. Szabó hivatkozási pontja e tekintetben is mindvégig - hosszú évtizedekig - Illyés maradt.

1941-ben már úgy jellemzi-értékeli, hogy első lett az egyenlők között: összefoglaló és összefogó szellemi alkat. Minden oldalról: „próza és vers, falu és város, Dunántúl és Erdély, Bordeaux és Szibéria felől felfogta a jeleket és elfogadta a segítséget". Illyés kiválik a „megrendítő rögeszmék közül, kiröppen a gyűlölet köréből [...]. A hazaáruló labancok és nekikeseredett kurucok közt Illyés megtalálta a magyar és európai hűség útját."39 Prózája - például a Koratavasz - elsőrangú, a könyv vége felé egyenesen Petőfi „vérbefojtott prózáját" idézi.40

A Mérleg (I) című összefoglaló nagy esszéjét - mint láttuk - közvetlenül Illyés Gyulának Veres Pétert bíráló cikke motiválta.41 Magának a cikknek is az egyik központi (eszmei) alakja Illyés, akiben a kettészakadt magyar irodalom műveltségelemei a leginkább kiegyeznek.42 Ezen túl Illyés és Tamási Áron „a Márciusi Front, a népi mozgalom igazi megmentői. Költészetük az irodalompolitika fölött lebegve tovább folytatja a parasztlélek csöndes hódítását, amelybe a kiégett társadalmi rend34 Ld. Ember és műfaj. Beszélgetés Siklós Istvánnal, a Római muzsika megjelenésekor. [1970] In: Cs. Sz. L.: Két tükör közt. Bázel, 1977. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem. 119. 1. Ugyanitt jegyzi meg- utalva Németh Lászlónak a Haza és nagyvilág című kötetéről írott egykori műbírálatára -, hogy Németh szerint őbelőle hiányzott „a dolgok türelmes átgondolása, a mélyszántás". Ez a kritika- teszi hozzá Cs. Szabó - barátságos és igazságos volt. (Uo. 136.1.)

35 Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval. London, 1977. október 21. In: Huszár Tibor: Beszélgetések. Bp., (1983), Magvető. 12.1.

36 Rádiózás urambátyám mozgásterében. 162.1.

37 Nagy várakozások, nagyobb csalódások. A magyar irodalom 1945 és 1948 közt. = Új Látóhatár, 1981. 1. sz. (jan.-febr.) 1-20.1.

38 Távolsági beszélgetés Hegyi Bélával. 258. és 265.1.

39 Illyés Gyula. = Nyugat, 1941. 4. sz. 168-170.1.

40 Simontornya, Pasarét, Hebridák. In: Haza és nagyvilág. 202-205.1.

41 „Megelőzte Illyés cikke Veres Péterről. (Nyugat, 1941. március)"- írja a Haza és nagyvilág jegyzetei között. (355.1.)

62