Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - András Sándor: Cs. Szabó László fikciós prózájáról

Jellemző a szintén allegorikus neveket használó Ádám és Éva című írás (alcíme: „Történik Münchenben, 1964-ben"). Ennek Adámját a következők jellemzik: „Kétféle nosztalgiával bolygat minket az idő, gondolta; az emberek fele érzékenykedve a múlton rágódik, másik fele harciasán a jövőben él, kevésnek van bölcs ereje az örökké tartó jelen pillanathoz: az örökkévalósághoz egymásra tapadó, törékeny percekből. Szenteknek bizonyosan, ha eltelnek érzéstelenítő, boldog révülettel. S talán a nomádoknak, akik leterítik s ismét fölszedik szőnyegüket. De nagyon kevés a szent, a nomádok pedig kivesznek. Ok nem siratják Szép Helénát a trójai bástyán, még csak a nádas tavat sem, ahol kamaszként apjukkal vadkacsára lestek, nem repülnek ki hódítva az űrbe, és szuronyokra tűzött ideológiával se szállnak meg idegen ajkú népeket, senkit nem áldoznak fel a kifürkészhetetlen jövőért. Szent már nem lesz belőle, de nomád?...De nomád?...Azt mégiscsak meg kellene próbálni." (Közel s távol. Összegyűjtött elbeszélések 1948-1981. Magvető 422k) Ez a mentalitás nyilvánvalóan másféle, mint a száműzetésé, Cs. Szabónál azonban megfér vele. A nyugtalanság, a szinte szüntelen menés, az átmenetek különféle folyamatai megférnek a teljes jelenlétbe oldottság pillanataival, a megérkezés és a jó helyen levés érzésével és éreztetésével.

Az előbb idézett hasonlatot felhasználva: az ismeretekkel és emlékezőképességgel élő ember Cs. Szabónál Trója romjain nem siratja Szép Helénát, hanem ámuldozik, hogy milyen szép itt, és milyen varázslatos, hogy Szép Heléna is itt állhatott. Belefeledkezik a gyönyörűségbe, aztán továbbáll: kint is, bent is. Ahogyan a történet Ádámja is önként felszámolja londoni lakását, életét, és „elmegy világgá" (i. m., 410. o.), megkísérli a nomád- ságot. A szöveg sehol se mondja, pedig egyfajta száműzetésről van szó, olyan egzisztenciális állapotról, amelyben csak a nyugtalanság folyamatában lehet meg-megpihenni, ahol az időtlen megéléséhez szándékos utazás, mozgás, idő- és alakváltozás szükségeltetik. A nyugtalan tudást és a hozzákapcsolódó hol szorongó, hol sarkalló érzést meg-megszakít- ják egy helyét lelő érzés érzékletes pillanatai.

Mindezek miatt a külföldre menés, a külföldön élés és közben egy belföldre vissza- vonatkozás folyamata olyan átmenet, angol, francia, német passage, amelyiket magyarra újabban „sétáló utcá"-val is fordítunk, és amelyik Van Gennep „rite de passage"-ával, felnövési-beavatási rítusával hozható kapcsolatba. Annál is inkább, mivel a korai prózában nemcsak Erdélyre és a protestánsságra történik szinte minden alkalommal célzás, de külföldi tanulmányutakra, a nagyobb protestáns közösségek országaiba történő egyféle hazaérkezésre is. Hollandiában „protestáns véreim"-hez kötődik az elbeszélő. Értő érzékenységű és memóriájú olvasók elkerülhetetlenül érezhetik, észrevétlenül is emlékezhetnek, hogy például Tótfalusi Kis Miklós olykor bizony jobban otthon érezhette magát Hollandiában, mint Erdélyben, ahogyan saját metszésű betűtípusa is ott és másutt is otthonra talált (sok évvel később Molnár József müncheni nyomdájában is).

A száműzetés azonban Cs. Szabó történeteiben nemcsak a külföld-belföld, az otthonidegenben feszültségének és oda-visszahullámzó átmenetének ambivalenciája, magyarul kétértékűsége, hanem a katolikus-protestáns és a vele érintkező dél-észak redukálha- tatlan kettősségéé is. Ez pedig olyan szüntelen tematika a prózájában, amelyik a jelzett események-történetek nyelvi-formai alakzatában is lecsapódik. Ki ne venné észre, hogy a gyakori hivatkozás a kálvinista protestantizmusra hogyan kapcsolódik a francia és mindenekelőtt az olasz művészet és táj iránti vonzalomhoz. (A görögök Cs. Szabó számára is egyfajta eszményi megoldást, kiengesztelődést jelentenek, erről elsősorban nem fikciós prózában lehet olvasni, hanem A halfejű pásztorbotban, de A görög hajó zárólendülete nagyon is meggyőző.)

Az 1937-es Apai örökség (Franklin, é. n.) kötet tizenkét történetéből kettő játszódik Magyarországon, még az altematív-Petőfi történet első kétharmada is Franciaországba

43