Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
Továbbra is nehézséget jelent a prózai osztálynak, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben elégítse ki a humoros és szatirikus írások műsorra tűzésével a hallgatók szórakozási igényét. Mint György László írja A humor problémája a Rádióban című cikkében: „A rádió, mint egyik legfontosabb népnevelő intézményünk, természetesen nem minden humorterméket tud felhasználni. A szükséges cenzúra rostáján már az első válogatásnál kihullanak azok a tréfás, humoros írások, amelyek egy- egy pesti kabaréban ugyan nagy sikert aratnak, de semmiképpen sem engedhető, hogy mikrofonon keresztül szélesebbkörű nyilvánosságra tegyenek szert."121 122 A populárisabb érdeklődést kielégítő Tarka-estek, Legenyei József katonaviccei ellensúlyozására Mosolygó magyar írás címmel új sorozatot indít az irodalmi osztály. A 25 perces adásokban a magyar irodalom jeles alkotóinak humoros, szatirikus írásai, karcolatai kapnak helyet. Pl. Márai Sándor, Tamási Áron, Tóth Béla, Nyírő József, Rákosi Viktor, Mikszáth Kálmán műveit olvasták fel, néha egy adásban többet is. Az irodalom népszerűsítéséért, annak megértéséért a rádió szerkesztői nem csupán az előadásokat, hanem a rádió adta más lehetőségeket is kihasználva, kiváló és népszerű riporterek segítségével interjúsorozatokat indítottak. Az egyik legnépszerűbb ilyen jellegű adás a Négyszemközt a könyvtárszobában című volt. Riportere, Gecső Sándomé otthonukban kereste fel a kor legkiválóbb és a közönség körében is kedveltnek számító alkotóit. Az első adást Herczeg Ferenc könyvtárszobájából közvetítették. A riportsorozatban megszólalt többek között Gulácsy Irén, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Csathó Kálmán, Keresztury Dezső, Kolozsvári Grandpierre Emil, Schöpflin Aladár és Hunyady Sándor is, aki „második otthonában", a Gellért hullámfürdőben nyilatkozott Gecső Sándoménak. (Ez utóbbi hangfelvétel ma is hallható.)123 1944. február 21-én került műsorra Szentkuthy Miklós Bertrand Russel angol filozófusról tartott előadása. „[...] őszintén szólva, máig sem értem, hogyan történt [...]" - írja visszaemlékezésében a szerző. Az előadás elhangzása után elismerő cikk jelent meg az Esti Kis Újság 1944. február 21- i számában: „Szentkuthy részletesen ismertette Russel filozófiáját, és kiemelte, hogy Russelnél az értelem egyszersmind megértést, lojalitást is jelent az ellenféllel szemben. Az emberiség nagy tömegei az értelemmel szembe az érzelmet állítják, pedig az érzelmek, szenvedélyek rosszra vezető indulatok [...] Ikarusz című művében írja, az értelem elégséges volna ahhoz, hogy a világot majdnem paradicsommá változtassa, de ennek ellentmondanak az átlagember szenvedélyei, a logikát nyílt kérkedéssel taposó tömeg és megértő humanizmust az idegbajok körébe száműző vadember." Szentkuthy rádió-előadását a Magyar Nemzet 1944. március 22-én közölte, néhány napra rá a lapot betiltották.124 1944. március 19-én Cs. Szabó László lemond állásáról. „Én megszállott országot nem szolgálok" - nyilatkozta később.125 A Műsormegállapító Bizottság jegyzőkönyvei azt tanúsítják, hogy április 11-ig részt vett a bizottság (a rádió) munkájában, de minden valószínűség szerint - mint emlékezései is utalnak rá - Frigyesy János igazgatótól szabadságot kapott, tehát állását és az aktív műsormunkában való részvételt megtagadva csak akkor vált meg a rádió kötelékéből, mikor ügyeit lezárta. Nem sokkal Cs. Szabó távozása után Ortutay Gyula is leköszönt a rádiótól, majd Örley István és Németh Antal is otthagyta munkahelyét. Az 1944. április 29-én kelt végrehajtó bizottsági iratok bizonyítják, hogy az április 16-i vb-ülés határozata alapján „Gecső Sándomé állása felmondandó és utána 1944. november 1-jével nyugdíjazandó, továbbá dr. Cs. Szabó László, Ortutay Gyula és dr. Németh Antal állása a törvényes határidőre felmondandó és részükre a törvényben előírt végkielégítés folyósítandó. Nevezettek szolgálatára a vállalat a felmondási idő alatt igényt nem tart."126 Cs. Szabó távozásával jelentős korszak zárult le a Magyar Rádió történetében, olyan korszak, melynek hatása érződött a két világháború közötti magyar irodalom történetében is. Ebben az időszakban a rádió összehozta azokat a magyar írókat, tudósokat, esszéistákat, írástudókat, akik megtalálva a Rádió nyújtotta publicitás lehetőségét, felfedezték annak különleges szerepét, maguk is keresték a kapcsolatot az intézménnyel. Cs. Szabó László folytatta elődjének, Németh Lászlónak 121 Örley István: Unalmas-e a hosszú vers? = Esti Kis Újság, 1944. jan. 26. Örley István irodalmi áttekintést ad az ún. hosszú versről és annak a rádióban való előadhatóságáról. 122 György László: A humor problémája a Rádióban. = Forrás, 1943. 7. sz. 99-100. p. 123 Híres pestiek - akik Pesten nyaralnak. = Rádióélet, 1941. 31. sz. 13-14. p. 124 Szentkuthy Miklós: Frivolitások és hitvallások. Bp., 1988. Magvető. 532-533. p. 125 Grósz i. m. 137. p. 126 MOL K-613, 2. csomó. Kivonat az 1944. április 16-i vb-ülés jegyzőkönyvéből. 1944. április 29. 34
