Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
tét - elsősorban műfaji összefüggésben - tárgyaló A magyar irodalom regénye. Utóbbinak Juhász Géza a szerzője. A két sorozatról közelebbi adat nincs, de valószínűsíthető, hogy a korábban abbamaradt, a Nyugat nemzedéke által írt és összeállított irodalomtörténeti előadások folytatásának, „pótlásának" szánták őket. Az 1943. áprilisi statisztika alapján nyolc elbeszélés hangzott el Laczkó Géza, Farkas Zoltán, Boccaccio, Regős Ferenc, Sir Thomas Malory, Sárközy Lajos, Ormos Gerő, Lazarillo de Tormes műveiből. Annak ellenére, hogy a Budapest II. műsorával együtt ez a szám „alacsonynak" mondható, és „a szerzők merész összeválogatása sem a legszerencsésebb", adott viszonyok között nyilván nem lehetett kihagyni a műsorból Ormos Gerőt, Sárközy Lajost, Somlay Károlyt, Móricz Pált stb.118, mert csak így lehetett műsorra tűzni azokat a világirodalmi klasszikusokat is, akik a Világirodalom gyöngyei című sorozatban adásra kerültek. Ebben a sorozatban hangzott el többek között J. Addison műve (Mirza látomása) Lazarillo és a vak (Goethe), Till Eulenspiegel a tudósok között... Ezenkívül számos verses összeállítás, versműsor is adásra került angol, francia költőktől (1942. július 3. Három francia költő. Baudelaire, Rimbaud, Verlaine). Az angol, francia, olasz szerzők alkotásai nemcsak az említett sorozatokban kaptak helyet, hanem bizonyos évfordulók adta alkalmak során is megemlékeztek a világirodalom jelentős alkotóiról, más műsorokban felolvasásokat tartottak róluk (pl. Maller Sándor: Shakespeare-mozaik, Az angyali költő. Emlékezés Shelley születésének 150. évfordulója alkalmából. A műsort Halász Gábor állította össze). 1944 végéig műsoron vannak a klasszikus versek, ha nem is olyan nagy arányban, mint a háború előtt, de pl. az 1944-ben Hosszá évek című versműsor is bizonyítja, hogy a kb. 10 perces adásokban olyan poétáktól hallhattak költeményeket, mint pl. Paul Valery, Baudelaire stb. (Ebben az időszakban több új műsorsorozatot is el lehetett indítani. A korlátozott műsoridő, a Bp. II. időleges szüneteltetése dacára képesek voltak újítani.) A rádió irodalompolitikájában elvként megfogalmazott önismeret hangsúlyozása egy új műsorsorozat kapcsán találkozik Cs. Szabó korábbi elképzelésével, miszerint az irodalmi műsorok fő feladata, hogy összehozza a magyar irodalom minden „áramlatát". Ezt igyekszik megvalósítani az Ahol gyermek voltam című új program is. A mintegy húszperces adásokban ifjúkori élményeiről beszélt pl. Zilahy Lajos, Németh László, Illés Endre, Jankovich Ferenc, Révay József, Takáts Gyula, Csuka Zoltán. A közönséggel való kapcsolattartás egyik formája a Rádió a rádióról című sorozat volt. A sorozat népszerűségére jellemző, hogy a rádió keretein túlnőtt programot „a Székesfőváros Népművelési Bizottsága" is meghirdette a Szabadegyetem közönségének.119 A rádió jól ismert előadói így nem csupán a mikrofon előtt adtak tájékoztatást a szerkesztőségi műhelymunka titkairól, a műsor-ösz- szeállítás gondjairól, hanem „a személyes megjelenés és az élőszó varázsával" is tájékoztatták az érdeklődő hallgatókat. Cs. Szabó László 1943 októberében a hallgatóktól érkezett visszajelzéseket értékeli. A beérkezett levelekből, hozzászólásokból kiderül, hogy - az ő szavaival - az elmúlt idény három legsikeresebb műsorsorozata az Ahol gyermek voltam, az Akiket mindig szívesen hallgatunk és a Legkedvesebb verseim című sorozatok voltak. Uj műsorokról is beszámol az osztályvezető. Mulatság és fáradság címmel húsz magyar író az ősi foglalkozásokat taglalja. A líra él című sorozatban az európai költészet fejlődését mutatják be, bevezető előadásokkal. Cs. Szabó tervei szerint a „sorozat részére sok új versfordítás is készül". A legkedvesebb íróm című műsorban nem csupán írók, hanem képzőművészek, muzsikusok is vallanak kedves szerzőjükről. Az aktuális, „időszerű" előadások ciklusában a sajtó munkatársai „a világpolitika időszerű nagy kérdésit ismertetik" Az idő sodrában című sorozatban. Földrajzi előadások szólnak az európai és a tengerentúli harctéri eseményekről. A Nagy kortársaink című műsorban a legkiválóbb kutatókról tartanak előadást, azokról, akik „Európa jövő szellemi rendezésének előrelátható kikristályosodási pontjai és irányítói lesznek". Beszélgetéseket terveznek jeles képzőművészek műtermében (Műteremsarok), és megszólaltatják a magyar írókat a könyvtárszobában. (Négyszemközt a könyvtárszobában.) Valószínűleg Örley István szerkesztésében folytatják a Hosszú ének című - „tíz percnél nem rövidebb, és húsz percnél nem hosszabb"120 - a magyar és a világköltészet kevésbé ismert műveit bemutató sorozatot. Az egyes adások előtt verstörténeti bevezető hangzik el.121 118 György László: Négy hét rádióműsorainak irodalmi vonatkozásai. = Forrás, 1943. 5. sz. 233-234. p. 119 Rádió a rádióról. Rádió-előadások a Szabadegyetemen. = Rádióélet, 1939. febr. 3. 5. sz. 3. p. 120 Rádió a rádióról. Felolvasópéldány. Elhangzott 1943. október 13. Magyar Rádió Rt. Archívum, Műsordokumentum-tár. 33
