Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
szerepel." Az 1940 októberében bevezetett kéziratzárlatot továbbra is fenntartják, a napi 7-8 felolvasás helyett 3-4 kerül műsorra. Ez magával vonja a műsoridő csökkenését is, így a 30 percnyi előadások 25 percesek lesznek. Mint Cs. Szabó mondja: „a heti 3 Diákfélóra helyett legfeljebb csak egyet adhatunk."113 (1942 májusában három, novemberben két Diákfélóra szerepelt műsoron.) A Frigyesy által ismertetett tervekben szerepel többek között, hogy szoros együttműködést kell fenntartani „a m. kir. Honvédség illetékes szerveivel", segédkezet nyújtva minden olyan műsorszámhoz, „mely mindnyájunk drága kincsét, a hadsereg érdekeit szolgálja."114 Nyilvánvaló, hogy azokról az irodalmi műsorokról van szó, amelyek Magyar toll a magyar kardért címmel jelentősebb irodalmi csoportok „időszerűen lelkesítő és túlnyomóan katonatárgyú szépirodalmi műveit mutatták be". A rádió már 1938-ban ismertet egy olyan új műsorsorozatot, amely „a magyar katonai szellem ápolását és fejlesztését szolgálja a legkiemelkedőbb magyar írók katonai tárgyú elbeszéléseinek felvonultatásával Jókaitól Zilahyig." Nem véletlen, hogy 1942-ben rendszeressé válik a sorozat. 1942. március 14-én Kard és lant címmel A Vitézi Rend Zrínyi csoportjának irodalmi estjét közvetítik a Magyar Művelődés Házából. A Magyar toll a magyar kardért sorozatban műsorra kerül a Petőfi Társaság irodalmi estje, A Soproni Frankenburg Irodalmi Kör estje, a Szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör összeállítása. A többek közt Gy allay Domokos, Bárd Miklós, Somogyváry Gyula, Gyóni Géza által írt műveket neves színészek adták elő. Az Antal István vezette Nemzetvédelmi Propaganda Minisztérium kezdeményezésére 1942 szeptemberében indították útjára az Őszinte beszéd c. sorozatot, amelyben munkásemberek, parasztok, tanítók, tanítónők szóltak a rádióhallgatókhoz mindennapi bajaikról, háborús gondokat, életük nehézségeit tárták fel. Az egyértelműen „felülről" irányított (írt?) előadásokat nyomtatásban is megjelentették, hangsúlyozva, „hogy megismerjük egymást minél jobban, mert csak így, egymás megismerésével juthatunk el egymás megértéséhez."115 Kozma Miklós 1941-ben elhunyt, utóda Náray Antal lett, aki Magyarország német megszállása - 1944. március 19. - után német nyomásra és követelésre távozott az MTI és a rádió elnöki posztjáról. A Kállay-féle politika különös fontosságot tulajdonított a sajtónak és a rádiónak. Ennek az irányításában fontos szerepet kapott Ullein-Reviczky Antal és utóda, Bede István sajtófőnök. Ullein- Reviczky egyik kezdeményezője volt annak, hogy a magyar diplomácia a hivatalos tengelybarátság leple alatt illegális kapcsolatokat létesítsen a nyugati nagyhatalmakkal, majd titkos tárgyalásokat folytasson. Hozzá, a külügyi sajtófőnökhöz tartozott a belföldi, valamint a külföldi napisajtó informálása, híranyaggal való ellátása és ellenőrzése is. A budapesti és vidéki napilapok híreiről a Magyar Távirati Iroda gondoskodott. A rádió hírszolgálatát a sajtóosztály az MTI-híranyagon keresztül közvetve befolyásolta, a rádió által ellenőrzött külföldi híranyagot a sajtófőnökhöz továbbította. A hírek összeállításánál nagyobb súlyt kaptak a szövetségesekre vonatkozó információk. Műsoron maradtak a szovjetellenes előadások, de számuk csökkent. Néhány népi író is tarthatott előadást, mint Cs. Szabó mondja: „1943-44 az az időszak, amikor az uralkodó osztály selejtes tagjai, a buta része is kezdett rájönni, hogy ez a vég kezdete, ezt a háborút a németek elvesztették. Ez arra indította őket, hogy csínján bánjanak a népi írókkal".116 Cs. Szabó azonnal műsorra is tűzi őket. A Kállay-kormány az értelmiség hangadó köreivel kereste a kapcsolatot, a lillafüredi írótalálkozót ők kezdeményezték. 1942-ben Magyar költők szépprózája címmel Németh László tart többrészes előadás- sorozatot, melyben többek között Arany János, Vajda János és Reviczky Gyula szépírói munkásságáról beszél. Ugyancsak előadásra kerül Németh László néhány novellája (pl. 1942. szeptember 16-án a Kati beszélni kezd), hallható Illyés Gyula számos verse és novellái közül is jó néhány. Ugyanebben az évben Cs. Szabó László kijelenti, hogy „a külső munkatársak nagy általánosságban eleinte mindent elkövetnek, hogy a legjobbat adják, azután egy-két elfogadott műsorszám után ellanyhul igyekezetük. Tisztelet a kivételnek..." Valószínűleg azokról az írókról és „kintről" a rádióra rákényszerített szerzőkről van szó, akik miatt az „elfogadott jó ötlet kidolgozása után régi munkatársaknál is csalódás éri a Rádiót".117 Két irodalomtörténeti sorozat kerül adásra. Az egyik, a Fábián István által írt és felolvasott Élő írók - új gondolatok című, a másik a magyar irodalom történe113 A csökkentett műsor, vagy hogyan birkózik az idővel a Stúdió? = Rádió Újság, 1940. 42. sz. 7. p. 114 A rádió új vezető igazgatójának tervei. = Rádióélet, 1941. 44. sz. 4. p. 115 A Magyar Rádió Őszinte beszéd sorozatában elhangzott előadások 1942. szeptember 20. - 1943. január 24-ig. Bp. 1943. 115. p. 116 Szabó Miklós i. m. 25-26. p. 117 MOL K-613, 3 csomó. 8. t. Feljegyzés. 1942. VI. 15. 32
