Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
tás segítette tervének végrehajtását: „Amikor egyre sötétebb lett a helyzet, egyre jobban kezdett aggódni a hivatalos Magyarország is, hogy ennek rossz vége lesz. Alibit gyűjtöttek tehát maguknak, felmentő bizonyítékokat, mondjuk a nyugati szövetségesek számára, hogy amikor majd sor kerül a béketárgyalásra, be tudják bizonyítani, hogy a magyarok - legalábbis kulturálisan - soha nem álltak hadban sem Franciaországgal, sem az Egyesült Államokkal, sem Angliával [...] Nyugat felé néztek a Külügyminisztériumban és megsúgták a Rádiónak, és a Rádió megsúgta nekem, hogy tetszésem szerinti számban tűzhetek ki francia, amerikai, angol költőket és prózaírókat, élőket, holtakat, főleg Budapest II. műsorán. Ez nekem kapóra jött, mert lehetővé tette, hogy amikor munkatáborok voltak, és persze végképp ki voltak szorítva a zsidók a Magyar Rádió műsorából, mi mindig tudtunk pénzt juttatni olyan embereknek, akik már mindenüket elvesztették, és hajszoltak voltak vagy kelepcébe kerültek. Még mindig meglehetett az a jó érzésünk, hogy ha nem is kötelet, de legalább egy-egy szalmaszálat tudunk nyújtani a rászorulóknak."97 Cs. Szabó ebben az időben írta Három költő címmel Byronról, Shelley-ről és Keatsről szóló könyvét. Az antológia fordításait a fordítók beleegyezésével szétszórtan tűzte műsorra, bízva abban, ha a háborúnak vége lesz, úgyis kiderül az igazság: „megjelenik az átköltők neve".98 Radnóti Miklós műfordításai között megtalálhatók azok a versek, amelyek Cs. Szabó felkérésére készültek. A kevés dokumentum közt (Vas István visszaemlékezését kivéve) maga Radnóti Miklós erősíti meg Cs. Szabó emlékezését az 1942. január 26-án írt naplóbejegyzésében. „Közben Halász Gábornak egy Ben Jonson részletet fordítottam a Volpone-ból, élveztem, sikerült is. Cs. Szabónak egy La Fontaine-t, Bajor Gizi mondja majd a Rádióban. Ez is sikerült s közben megszerettem La Fontaine-t is. Már nem tartom »francia rögeszmének.«"99 A műfordítások pártolását nem csupán ennek a „kivételes" és nehéz időszaknak kell tulajdonítani, hiszen korábban már Kosztolányi Dezső is fordított a rádiónak, később Szabó Lőrinc, Kálnoky László is kapott Cs. Szabó Lászlótól felkérést. Cs. Szabó László 1938 augusztusában javaslatot tesz egy József Attila verseiből összeállítandó műsorra. A Műsormegállapító Bizottság „elvi hozzájárulását adja [...] de szükségesnek látja, hogy az előadást egy olyan bevezető előzze meg, mely magyarázatokkal mutat rá az elhunyt költő magyar és nemzeti irányú lelkületére és munkájára."100 Az irodalmi műsoroktól jelentős alkotók hiányoznak; sokuk a zsidótörvények miatt nem vállalhatott nyilvános szereplést, másrészt a Nyugat-nemzedék nem egy tagja ebben az időben hunyt el. Cs. Szabó nem szerepeltethette a baloldali írókat sem teljes létszámmal, de később látni, hogy „keserves diplomáciájának" köszönhetően a világháború első éveiben sokszor szerepelt Illyés Gyula, Erdei Ferenc s a népi írók nagy része. Köztük azok is hangot kapnak, akiket a jobboldali sajtó nemkívánatosnak minősít.101 Látható, hogy pl. a Diákfélórák adásaiban az irodalmi előadások meglehetősen visszaszorultak. A felolvasások többsége más sorozatokban kap helyet (Közművelődési előadás-sorozat), s nem a korábban már „bevált" és megszokott értékes alkotókkal. A konzervatív és kevésbé jelentős írókat kiiktatni a műsorból nem lehet, de Cs. Szabó szerepelteti a fiatalabb nemzedéket is, és azokat az „árja" alkotókat, akik nincsenek akadályoztatva a fennálló törvények, rendelkezések által. 1940 januárjában pl. Thurzó Gábor tart előadást (Egy város eltűnik), Sőtér István E.T.A. Hoffmannról (Kísértetek és tündérvilág) beszél. Ottlik Géza és Tersánszky Józsi Jenő, Illés Endre többször olvassa fel elbeszéléseit, műsoron marad irodalmi és kultúrtörténeti előadásaival Kerecsényi Dezső (Olvassunk együtt), Keresztury irodalmi összeállításának bevezetőjét mondja (Nagyapáink Balatonja), Illyés Gyula (Mátyás a nép ajkán), Hoffmann Edit (Mátyás és a művészet), Ortutay Gyula (Székely népmesék), Kozocsa Sándor (Hz magyar szellemi életéből), Örley István bevezetője (Szép magyar novellák sorozat). Csökken viszont a klasszikus magyar alkotók szerepeltetése, itt csupán Katona József, Ady Endre, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály műveivel találkozhatunk, s a róluk szóló irodalmi ismertetések száma is bizonyos visszaesést mutat, helyet adva inkább a világirodalom nagy alkotói elemzésének. Ebben a kategóriában a következők szerepeltek: Garzó Miklós (Euripides, a görög felvilágosodás költője), 97 Grósz i. m. 134. p. 98 Kétnyelvűén - kettős hűségben i. m. 621. p. 99 Radnóti Miklós: Napló i. m. 203. p. 100 MOL K-613, 9. t. A Rádió Műsormegállapító Bizottságának jegyzőkönyve. 1939. november 14. 101 Szabó Miklós i. m. 25. p. 29
