Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
Dénes Tibor (Száműzöttek, ha találkoznak. Vidor Hugóról és Beöthy Ödönről), Baróti Dezső (Gerald de Nerval), Sándor Géza (Angol költő francia szemmel). Nyilvánvaló, hogy a világirodalom nagy alkotásainak műsorra tűzése, ill. azok elemzése is egyfajta politikai hozzáállást jelent az adott viszonyok közt. Cs. Szabó maga írja Siker: a világirodalom című cikkében (1939), hogy a rádió, amely kényszerűségből „harci és honvédelmi eszköz", ugyanakkor a műveltség fellegvára is, s ez azt jelenti, hogy a háború alatt kénytelen átvenni a könyvek és a folyóiratok békés hivatását. S hogy az irodalom ilyen körülmények között mennyi és milyen helyet foglalhat el a műsorban, arról ez a véleménye: „Mikor a többi rádióhoz hasonlóan a magyar műsor szintén kibővült a honvédelmi, külpolitikai, idegen nyelvű stb. adással, a fennmaradó időt megnőtt igénnyel használtuk fel. Kévésünk maradt, jól akartunk vele gazdálkodni; a felduzzadt időszerűséget időtlen értékekkel ellensúlyoztuk. Ma már bevallhatom, hogy némi aggodalommal. A hatás nem volt egész váratlan, de minden várakozást felülmúlt. A világirodalom robbanó sikert aratott. [...] Helyszíni közvetítést adtunk egy klasszikus szomorújáték próbájáról. Országos sikere volt. Erato és Melpomené címen - már a cím is félelmes! - halhatatlan versekre írt halhatatlan dalokat sugároztunk, eredeti (német, francia és magyar) szöveggel. Elutasítást és biztatást vártunk. Csak biztatást kaptunk. Két szívszorító külpolitikai hír közt a magyar hallgató sikerre vitte a világirodalmat. Egyébként ugyanez történt legutóbb Racine-nal. Születése háromszázadik évfordulóján váratlanul fölfedezték Magyarországon."102 A külföldi szerzők 1940-ben pl. havonta átlag 200 perces idővel szerepelnek a műsoron. Ezt nem tekinthetjük soknak, hiszen a rövidebb terjedelmű versek és írások mellett a nagyobb időtartamú drámák is benne foglaltatnak, de 1944 végéig is (!) - sikerült a francia, olasz, görög, orosz, bolgár, svájci, finn, japán, angol, amerikai, portugál, spanyol szerzőket műsoron tartani. Ez azt is jelenti, hogy az európai irodalmat a rádió műsorán nemcsak az angol, francia, német szerzők jelentik. (íme néhány azon klasszikus és modem külföldi szerzők sorából, akik ebben az időben adáson voltak: Paul Geraldy (Szeretni), Jens Locker (Szülők lázadása), Sardou (A szókimondó asszonyság, rend.: Kiszely Gyula), Villon (versek, ford.: Szabó Lőrinc), Horatius (versek), Goethe (versek), Rostand (Cyrano de Bergerac), hanem látnivaló, hogy Cs. Szabó László javaslatának enged a Miniszterközi Ellenőrző Bizottság, amikor az 1942. február 9-én megtartott osztályvezetői értekezleten az osztályvezető ismerteti azokat a spanyol, portugál szerzőket, akiknek a műveiből jó néhány adásra is kerül.103 Az egyes prózai műsorok témaválasztását feltétlenül befolyásolta az adott politikai helyzet. 1940. július 2-án Kozma Miklós utasítja a rádiót, hogy „a műsort fokozatosan mind irodalmi, mind zenei szempontból a legrövidebb időn belül állítsák át a legfőbb vonatkozásban erdélyire."104 1940 szeptemberében a prózai műsor nagy hányadát az Erdéllyel kapcsolatos témakörök teszik ki. Ez azt is jelentette, hogy néhány hónapra előre tervezett műsorprogramban az aktuális eseményekhez igazodva, mint Cs. Szabó László mondja: „jóval Erdély visszatérése előtt, a prózai műsorszámok jórészét erdélyi tárgyú előadások tették ki." Az előadásokon kívül sor került pl. Kalotaszeg vidékéről, a Házsongárdi temetőből és Kolozsvárról helyszíni közvetítésekre is.105 Cs. Szabó László „szellemi városképeket" tervez. A korábban elhangzott firenzei és kolozsvári adásokban is, megfogalmazása szerint, „A város lelkét próbáltuk megfogni. Köveken és embereken túl az építő szellemet kerestük", a helyszíni közvetítés adta lehetőségeket kihasználva „intézményeket, intézeteket" szólaltattak meg. A januárra tervezett kolozsvári nap keretén belül erdélyi írókkal és előadóművészekkel beszélgetnek.106 A műsorstatisztikákból egyértelműen kiolvasható, hogy megnövekedett a novellák sugárzásának aránya. Ez a folyamat, amely 1939-től kezdődik, havonta átlag kb. 200 percet jelent az összműsoridőből. Ennek oka két új sorozat beindítása volt. Cs. Szabó László 1938-as nyilatkozatában megemlíti, hogy a rádió Novella-dekameron címmel új sorozatot indít, amely „A világirodalom remekeinek megismertetését szolgálja ötven német, francia, angol, olasz, spanyol, skandináv és orosz" 102 Cs. Szabó László: Siker: a világirodalom. = Rádióélet, 1939. 51. sz. 11. p. 103 MOL K-613, 3. csomó. Feljegyzés az 1942. február 9-i osztályvezetői értekezletről. 104 Tanulmányok i. m. Szász 172. p., 60. jegyzet, 198. p. 105 A magyar rádió vezérkara az új évadról. = Rádióélet, 1940. 40. sz. 4-5. p. 106 (n. e.): Cs. Szabó László, a kitűnő író erdélyi szellemi városképeket tervez a rádióban. = Keleti Újság, 1940. 286. sz. dec. 13. 4. p. 30
