Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 10. szám - Pálfalvi Lajos: A szabadság fantomja
emlékezetes jeleneteiben. A mozdulatlannak tűnő diktatúra és az elkerülhetetlen lázadás kettőssége volt az első élmény - ma már inkább a kulturális különbségek vizsgálata érdekli az olvasót. Jagielski legfőbb célja, hogy bemutassa azt a térséget, ahol ütközik az orosz imperializmus és a militáns iszlám, ezzel elősegíti egy sokszor ellenségesként beállított kultúra belső megértését. Ez olyan teljesítmény, amilyenre Magyarországon aligha találunk példát: életét kockáztatva újra meg újra visszatér a veszélyzónába, emellett színvonalas politikai elemzőmunkát végez, majd - nagyobb időbeli távlatból - különös poétikájú tényirodalmat hoz létre. Ez részben önéletrajzi elbeszélés, beszámoló a látottakról és a szemtanúk élményeiről, a folytonosságot időnként megszakítja a történelmi visszatekintés. A Kőtornyokban a szerző aprólékos munkával megrajzolja e tragédia két főszereplőjének személyiségképét, bemutat két ellentétes jellemet: Samil Baszajevet, a vakmerő kalandort és a kompromisszumokat - hiába - kereső, kötelességtudó Aszlan Maszhadovot. Miközben hónapokig rejtőzködik egy falusi házban, és várja az alkalmat, hogy találkozhasson Maszhadovval, megfigyelheti, hogyan teszi tönkre a háború a csecsen családok életét. Az események, tények gyűjtögetésénél ekkor már jobban érdeklik az emberek, a viselkedésük okai. Végül, mint egy regényben, kiemelkednek és szimbolikus jelentésekkel gazdagodnak bizonyos motívumok, a címben szereplő kőtornyok és a z ikr, a vallási ihletésű misztikus tánc - Jagielski szemében ezek a csecsen sors allegóriái. „Azért kezdtek kőtornyokat építeni a Kaukázusban, hogy védelmet nyújtsanak a kereskedők karavánjainak. Aztán a kaukázusi hegyilakók otthonává, idővel identitásuk szimbólumává, a múltat és a mai napot összekötő jellé, csatakiáltássá, mitikus oázissá váltak, erősítették a jövőbe vetett hitüket." Az utolsó fejezetben arról olvashatunk, hogy az orosz csapatok megkezdték a régi csecsen temetők és a kőtornyok elpusztítását. Mint már annyiszor, az oroszok most is a csecsen identitás lerombolásában látják a megoldást. Pálfalvi Lajos 28
