Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 7-8. szám - Móricz Zsigmond: Tükör
Mindent újra kell kezdeni, mert minden el van rontva. Az írók rátelepszenek az utódaiknak a lelkére. És ez szörnyű."'3 Ezért kerülnek hát a kéziratos kötetek a könyvespolcra. Néhány kereknek látszó arctörténet, kis jelenet, naplószerű oldal kiemelkedik a jegy- zetkötegből. Ezért ennek az első válogatásnak éppen az írások kereksége és műfaji sokféleségének bemutatása volt az alapvető szempontja. A szövegben ugyanis az olvashatót olvasandónak értelmeztük, követtük az írásképben elrejtett szándékot. A kuszán lejegyzetelt párbeszédeket megszakítja a gyöngyírású folyószöveg, ami akkor és ott épült készre - s épül most előttünk olvasás közben -, ez még mindig csak belügy, ha van az írónak ilyen, az övé vagy a miénk, a mi új benyomásaink Móriczról. Nem klasszikus olvasókönyvi szöveg következik most, hanem a Móricz sajátjának vallott „laza írói halmazállapot" megfigyelései. Az ihlet „papírértéke", ahogy Füst Milán találóan mondja: „...hallasz egy jó beszélgetést a villamoson. Az leírva legtöbbször semmit sem ér. És mért nem? Mert nem te »alkottad«. És mi az, hogy alkottad?"13 14 15 A beszéd egyáltalán nem tartozik megfelelési kötelezettséggel „a" realitásnak, s Móricz oly sokszor hivatkozott igazságreferenciájának, mint ahogy az írás sem. Prózában pedig lehetetlen beszélni. Mi az a processzus, ami Móricz Zsigmond esetében - Füst szerint - nagyszerűen megy végbe? „Vagyis amit a villamoson jót hallottál, azt a képzeletednek azonnal át kell alakítania a papír igényeinek megfelelően." Mi a papír igénye? Más-e a gépbe fűzött, publikálásra szánt írás, mint a kabátzsebre dugott? Mintha a nyomdában készre tördelt könyvek helyet cserélnének a kéziratos könyvekkel. Az előzőek anyaga megsárgult újságpapír lesz, a művek kötetbe sorolódnak, ezrek olvashatják. Ez utóbbiak titkosak, sorszámmal ellátott, márványozott kemény kötésű példányok, aranyozott lapszéllel. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a Tükör, bár jegyzetalapú, nem üzenetképtelen, ez a sajátos papírforma pontosan odaillő, lényeget érintő írásmódjával új olvasattal egészíti ki a móriczi szövegeket. * A szövegeket keletkezésük időrendjében közöljük, mai helyesírás szerint, a jegyzetelés jellegzetes rövidítéseit feloldva. A tépett lapok összeillesztésével az értelemszerűen kikövetkeztethető betűk hiányát jelöletlenül pótoltuk. Az olvashatatlan és bizonytalanul kivehető szövegrészeket szögletes zárójelbe illesztett három pont, illetve kérdőjel jelzik. Cséve Anna Móricz Zsigmond: Tükör Tatabánya 1914. jún. 1. A vonatról a telep felől kell leszállani. A pünkösti nép kicsődült a magas kerítésre és leszállt a vonatig a meredek lejtőn. A vonatból kiszállt egy fiatal lány, olyan 22-23 éves, a legtúlzóbban modemül, de ízléstelenül öltözve. Az arca púderes, fehér, különben is sápadt. A ruhája selyemköpenybe szorítva, térdnél az övvel. Fekete szalmakalapjáról szerteszét mered 4-5 strucctoll. Kalap nélkül, veres blúzban jött ki elébe az anyja. Megcsókolja a száját s a kezét. Hozzásimul. Egész kokott. A gyáriak lányaiból rendesen efféle lesz, a fia tanul és lesz korán idegrokkant ügyvéd- jelölt, tiszt... 13 Uo. Füst Milán, Napló II, 438. 15 Tükör II. 855-856. Kiss Ferenc tulajdonából 106
